Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Előszó
Előszó Többéves előkészítő munka eredményeként adhatjuk közre a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1956-1957-ben működő budapesti ideiglenes vezető testületi üléseinek jegyzőkönyveit. A Budapest Főváros Levéltára (BFL) gondozásában megjelenő forráskiadvány két kötete az 1956. november 8-a és 1957. május 27-e között megtartott ülések jegyzőkönyveit tartalmazza. A dokumentumok teljes terjedelmükben most kerülnek először nyilvánosságra. Ezt azért szükséges megjegyezni, mivel 1982-ben már jelentek meg szemelvények az iratanyagból, de azokat tendenciózus módon, a Szovjetunióra, illetve az MSZMP-re nézve esetleg kedvezőtlennek tünö szövegrészek mellőzésével állították össze.' Kiadványunk az 199()-es években megjelent, az MSZMP ideiglenes központi vezető szerveinek jegyzőkönyveit több kötetben bemutató sorozat méltó folytatása kíván lenni. A Politikatörténeti Intézet eme kiadványai az MSZMP, így a Kádár-korszak születésének - az 1956. november 7-ei első ideiglenes intéző bizottsági üléstől az 1957. június 27-29-ei országos pártértekezletig tartó ideiglenes időszak - legfontosabb forrásait mutatják be. Az MSZMP budapesti ideiglenes vezető szervei jegyzőkönyveinek megjelentetése azonban számos helyen kiegészíti a központiról szóló munkákat. Helyzetéből adódóan a főváros kitüntetett szerepet élvezett: 1957. júniusi adatok szerint az állami ipari üzemek 40 százaléka itt működött, az ország ipari munkásainak és alkalmazottainak 48 százaléka Budapesten dolgozott, 2 nem beszélve arról, hogy az 1956. október 23-a és november 4-e között lezajlott forradalom és szabadságharc legmeghatározóbb eseményei is a fővároshoz kötődnek. A szabadságharc leverése után itt működött a Nagybudapesti Központi Munkástanács, itt volt a legkomolyabb sztrájk, itt jött létre a legtöbb munkástanács. A jegyzökönyvek - keletkezésükből adódóan - nem a forradalom, hanem a diktatúra helyreállításának időszakát mutatják be a megtorlást irányító szervezet szemszögéből, azonban a párttörténet mellett Budapest 1956-1957-es történetének is igen fontos forrásai. A kiadványunkban közreadott iratok az állampárt működési mechanizmusának - valamint az egyes közszereplőknek - a jobb megismerését is szolgálják, a korszakra vonatkozóan pedig számos esetben társadalom-, gazdaság-, szervezet- mentalitás- és várostörténeti adalékokat is nyújtanak. A most megjelenésre kerülő köteteket egységes elvek alapján szerkesztettük. Az ülések jegyzőkönyveit és a tárgyalt előterjesztéseket teljes terjedelmükben adtuk közre. A személyi és fegyelmi javaslatokat, illetve a főszöveghez képest további kiegészítő információkat tartalmazó mellékleteket (statisztikákat, táblázatokat stb.) a kötetek végén található függelékben helyeztük el. A jegyzőkönyveket és a függelékekben lévő dokumentumokat folyamatosan sorszámoztuk. A kötetekben az iratokat szöveghűen közöltük, a helyesírási, illetve gépelési hibákat azonban minden esetben kijavítottuk. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az üléseken hozzászólóknak, az előterjesztések készítőinek és a gépíróknak sokszor a legmagasabb végzettsége csupán pártiskola volt; az általuk elkövetett gyakori és visszatérő tévesztéseket is javítottuk. A második kötet végén elhelyezett rövidítésjegyzékben nem közlendő rövidítéseket (például, illetve, elvtárs), valamint a hónapneveket automatikusan kiegészítettük a könnyebb olvashatóság és a túlzottan sok szerkesztői kiegészítés elkerülése érdekében. A 1 Ld.: Válogatott dokumentumok. 2 Ld. az 1957. június 8-9-ei budapesti pártértekczletre készített beszámolót. BFL XXXV. 1 .a.2. 1. őe.
