Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Előszó
nem automatikusan javítandó szerkesztői kiegészítéseket szögletes zárójelben közöltük, illetve [sic!] jelzést alkalmaztunk az értelemzavaró, értelmetlen, félreérthető vagy pongyola megfogalmazású szövegrészeknél. így például egy, az egyetemekről szóló írásbeli előterjesztésnél [sic!]-kel jelölve meghagytuk a lektor alakot, és nem javítottuk rektorra, arra utalva, hogy szerintünk a fogalmazó nem volt tisztában a két szó közti különbséggel. Szintén meghagytuk az archaikus csengésű szavakat is (például: harcolniuk, mondaniok stb.). De nem tettünk [sic!]-et, és automatikusan javítottuk a helytelen grammatikai egyeztetéseket (például: összes feladatokat, Budapesti Munkásőrség parancsnoknak stb.). A jegyzőkönyvek határozatiak és szerkesztettek lehetnek. A határozati jegyzőkönyvekben szerepelnek a meghívottak és a hozzászólók, a napirendi pontok és a határozatok, míg a szerkesztett jegyzökönyvek az egyes hozzászólalásokat is tartalmazzák, megőrizve az eredeti szófordulatokat. A jegyzőkönyveket kronologikus rendben közöltük, nem a testületek hierarchiájának megfelelően. A dokumentumoknak szerkesztett címet adtunk, megjelölve abban az iratot létrehozó testület nevét és az adott vezető testületi ülés időpontját. A jegyzőkönyvek végén a záradékban (legendában) közöltük az irat létrejöttére vonatkozó egyéb adatokat. Itt adtuk meg a jegyzőkönyvek jelenlegi levéltári jelzetét, illetve minden, az adott irat megkülönböztető jegyeire vonatkozó adatot. A határozatokat akkor közöltük az egyes ülések után, ha azok eltértek a napirendi pontok után közölt határozatoktól. A tárgyalt napirendek előterjesztéseit a napirendi pontok sorrendjében adtuk közre. Az előterjesztések típusát (írásbeli, szóbeli) zárójelben jeleztük az adott napirendi pont után. A szövegben előforduló neveknél csak első felbukkanásukkor éltünk szerkesztői kiegészítéssel. Amennyiben az egyes személynevek feloldása azt megkövetelte, ott magyarázó lábjegyzettel éltünk. Mivel a dokumentumokban egyes nevek akár többféle alakban is előfordultak, ezért ezeket minden ismert esetben a helyes névalakra javítottuk ki. A második kötet végén, a névmutató előtt külön életrajzi jegyzékben közöltük a jegyzőkönyvekben előforduló személyek legfontosabb - általunk fellelt - adatait: az esetleges névvariációkat, a születési és halálozási évet, a jellemző foglalkozást, illetve a betöltött párt- és állami tisztségeket. Az életrajzi jegyzékben szereplők 1945 utáni életszakaszát kívántuk alaposabban feltárni, ezért az azt megelőző korszakban betöltött pozícióikat nem közöltük. Mivel a kötetekben számos olyan személy is szerepel, aki nem volt közszereplő, az ő esetükben csak a jegyzőkönyvekből, vagy más, már publikált forrásból amúgy is kideríthető adataikat adtuk meg. 3 A párt- illetve tanácsi apparátusban dolgozó emberek életrajzi adatait - főként a budapesti pártfunkcionáriusokét - megpróbáltuk az 1948 és 1989 közötti budapesti káderjavaslatok és más vezető testületi anyagok alapján minél alaposabban feltárni, hiszen a fővárosi pártapparátus tagjainak életéről még nem született komolyabb áttekintő munka. Amennyiben semmilyen információnk sem volt egy adott személyről, akkor csupán a névmutatóba került be. A szakirodalmi hivatkozásokban előforduló neveket nem vettük fel a névmutatóba. Ahol a forrásrész értelmezése szükségessé tette, ott az értelmezés megkönnyítéséhez magyarázó vagy szövegkritikai lábjegyzetet alkalmaztunk. A lábjegyzeteket - a forráskiadásoknál megszokott formai megoldástól eltérve - nem végjegyzetként, hanem az egyes oldalak aljára, a főszöveg alá helyeztük el. Véleményünk szerint ez a módszer könnyebbé teszi az 3 Legfontosabb fonások: Ki kicsoda 1969; Ki kicsoda 1972; Ki kicsoda 1975; Ki kicsoda 1981; Magyar Életrajzi Lexikon; Bencsik; MSZMP 1-lV.
