Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
három millió forintot. A XX. kerületben 2530 ház rongálódott meg, ebből életveszélyesen 390, 33 ház teljesen összedőlt, a kár meghaladta a 12 millió forintot. Soroksárott három iskolában, három óvodában és bölcsődében olyan komoly károk keletkeztek, hogy szeptemberben nem is kezdődhetett meg bennük a tanítás, illetve működés. 126. A főváros lakáshelyzete: a) A BFT V. B. jelentése a Minisztertanács számára a lakásgazdálkodási munkájáról 1956. május 23. A tanácsok megalakulása óta a főváros nagy fejlődésen ment keresztül. Lélekszáma és területe Nagybudapest kialakításával jelentősen megnőtt (népessége 50, területe 152%-kal). Ugyanakkor azonban túlzsúfolt belső városrészek, rendezetlen külső települések, rossz lakásviszonyok, elégtelen közmű, közlekedési hálózat, rosszul osztott zöldterületek jellemzik. A fejlődés különösen a lakásalap bővítése, fenntartása, közművesítése terén nem kielégítő. 1949-55. közötti időszakban a népszaporulat mértéke közel háromszorosa a lakásszám növekedésének. A lakásviszonyok tehát lényegesen rosszabbodtak 1949-hez viszonyítva. 1954. év végéig a lakásonkénti laksűrűség 0,3 fővel, míg a szobánkénti 0,2 fővel romlott. Még rosszabb a helyzet, ha tekintetbe vesszük, hogy a lakásszaporulatnak 3%-a lakott üzlet és egyéb helyiség (raktár, mosókonyha, műhely, iroda, barlang stb.). Az ilyen típusú lakások száma 1949-től 1954. év végéig 3000-ről 15 ooo-re nőtt. A kedvezőtlen lakásviszonyokat mutatja, hogy a lakásalap 51,8%-a egyszobás, 28,1%-a kétszobás, 7,3%-a háromszobás, 1,8%-a négyszobás, 0,4%-aöt és többszobás, 4%-a egy szoba, konyha nélküli lakás és 6,6%-a az egy helyiségből álló - túlnyomó részben szükséglakás (32 000). Ebből mintegy 21 000 a külső munkáslakta kerületekben van (IIL, IV., IX., X., XX., XXL). A lakáshiány következtében nem került még sor a kapitalista rendszer nyomortelepeinek felszámolására (Mária-Valéria, 1 Auguszta 2 telepek), de nem csökkent a barlanglakások és az egyészségtelen pincelakások száma sem. Nem kedvező a lakások közművekkel, mellékhelyiségekkel való ellátottsága sem. Legjobb a villannyal való ellátottság, az összes lakások 97%-a, vízellátottság 67%-os, gáz 40%-os. Fürdőszobás lakások arányszáma 37, belső WC-vel felszerelt 44%. A budapesti lakáskérdés egyik legsúlyosabb és ezideig megoldhatatlan problémáját jelentik a társbérletek, melyek száma az 1954. évi lakásösszeírási statisztika szerint több mint 32 000 és az albérletek, melyeknek száma több mint 47 000. A lakóépületek állapota is egészen súlyos képet mutat, ami egyrészt azzal magyarázható, hogy lakóházaink jórésze elöregedett (a 132000 lakóépületből 17,7% épült
