Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

meghívott tagjai nem vettek részt - majd egész napos tárgyalás után több lényegtelen módosítással elfogadta. Az átdolgozott javaslatot - illetve csak a javításokat - a vb 1954. július 8-án tárgyalta. Ezen az ülésen Koós József vb-titkár többek között elmondta, hogy a főváros különleges helyzetével foglalkozó részt törölték a javaslatból, mert mint mondta: „Közben a kormánybizottság egész sor olyan rendelkezést fogadott el és terjesztett tovább az MDP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács felé, amelyek részben a mi különállásunkat is érintették... Ilyen körülmények között véleményünk szerint nem kell kimondani azt, hogy külön jogszabály határozza meg Budapest különállását." Megjegyezzük, hogy az országgyűlés 1954. szeptember 21-22. ülésén a tanácstörvény tárgyalásakor Pongrácz Kálmán terjesztette elő az országgyűlés jogi bizottságának véleményét és ebben javasolta a főváros különleges helyzetéről szóló paragrafus felvételét a tanácstörvénybe, ami azután meg is valósult. (L. Források... V/A kötet 96. számú iratát.) Pongrácz Kálmán a BVT V. B. egyik későbbi ülésén azt mondta, hogy a paragrafus „A mi javaslatunkra került bele a törvénybe... mi más formát akartunk neki adni azért, hogy ne lehessen félreérteni. Akkor opportunizmus volt így belevenni a 65. paragrafust, hogy majd élni kell vele. De roppant nehéz vele élni." A BVT átdolgozott javaslatát a Racionalizálási Kormánybizottság 1954. augusztus 14-én tárgyalta és nagyon terjedelmesnek találta. Először le kellett szűkíteni 13 oldalra, de időközben a Kormánybizottság megszűnt és helyette a racionalizálási ügyeket egyideig Vas Zoltán, mint az MT Titkárságának vezetője intézte. Vas javaslatára az anyagot három részre bontották. Az egyik rész azokat a javaslatokat tartalmazta, amelyeket a tanács saját hatáskörben meg tud oldani, a második, amelyeket az egyes tárcákkal kell egyeztetni, a harmadik, amelyekben olyan javaslatok vannak, amelyekhez az MT hozzájárulása kell. Az MT számára készült előterjesztés a tervezés, a költségvetés, valamint a vállalati és létszámgazdálkodás terén kért a főváros számára az általánosnál nagyobb hatáskört, így pld. azt kérte, hogy a tervezéskor a főváros számára a terv keretszámait, a tervutasításokat stb., a szakminisztériumoktól elkülönítetten adják ki, a vb saját tervező és kivitelező vállalati kapacitása felett önállóan rendelkezhessen, a Fővárosi Tanács önálló létszámkeretet kapjon és azon belül szabadon csoportosíthasson át munkaerőt a szükségletnek megfelelően stb. A tervezet a főhatóságok és egyes minisztériumok részéről erős ellenállásba ütközött és ezért nem került a MT elé. Időközben a Kormánybizottság elkészítette zárójelentését és megjelent a 2147/48/1954. (IX. 18.) számú MT-határozat, amely a Racionalizálási Kormánybizottság munkáját befejezettnek nyilvánította. A hivatkozott kormányhatározat és a nem sokkal később - október 13. - megjelenő 2176/55/1954. számú MT-határozat címében ugyan „Az államigazgatási és vállalati apparátus egyszerűsítéséről és létszámcsökkentéséről" szólt, valójában konkrét intézkedéseket csak az utóbbi vonatkozásában jelölt meg és részletesen szabályozta az elbocsájtásra kerülő dolgozókkal való bánásmódot. A BFT V. B. 1955. április 14-i ülésén Baranyai János vb-elnökhelyettes szóbeli tájékoztatást adott a Minisztertanács Elnökségének 1955. március 31-i, a Fővárosi Tanács apparátus létszámának csökkentésére hozott határozatról. Az ott közöltek teljesen azonosak a 113. számú iratban szereplő adatokkal. A vb a tájékoztatást elfogadta. A közölt előterjesztést a BFT V. B. 1955. július 2-i ülésén vitatta meg. A vita - miután a „kettős alárendeltség" kérdéseit vizsgáló bizottság jelentésének tárgyalása után került rá sor - részkérdések körül folyt. Az elfogadott határozatok közül az első megállapította, hogy „a. . . Tanács V. B. apparátusa munkamódszerének jobbátétele érdekében másfél év óta kifejtett tevékenység a kívánt eredményt részben a felsőbb szervek megfelelő intézkedéseinek elmaradása, részben pedig a hiányos munka folytán nem hozta meg". Ezért a vb a racionalizálási munka további folytatását rendelte el és a munka folytatásának irányításával továbbra is Baranyai János elnökhelyettest bízta meg. A BFT V. B. 1956. március i-i ülésén elhangzott beszámoló szerint „amit a saját hatáskörben el lehetett intézni, azt el is intézték... A racionalizálási munka csak úgy lesz eredményes, ha nem a tanácsi vonalon folyik, hanem a minisztériumok és más főhatóságok is végzik."