Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

ként - az államhatalmi és államigazgatási mellett - mint „a dolgozók legszélesebb tömegszervezete"ként betöltendő feladatát jelöli meg. Ez a feladatmegjelölés azt jelentette, hogy a tanácsok tömegszervezetként mozgósítsák a tömegeket - a gyakran irreális - állami és pártfeladatok végrehajtására. A mozgósítás eszközei voltak a tanácsülések — amelyeket igen gyakran széleskörűen, meghívott vendégek jelenlétében tartottak az állandó bizottságok és albizottságaik, aktíváik, a tanácstagi fogadóórák, a ház- és tömb-megbízott testület, majd a lakóbizottságok, ház és utcafelelősök stb. A tanácsok működésének első periódusában munkájuk értékelésénél a felsőbb szervek elsősorban a tömegszervezeti funkció betöltése során elért eredményekre és hiányosságokra voltak a legnagyobb figyelemmel. 3. Az 1070/1954. (VIII. 29.) és az 1091/1954. (XI. 5.) számú MT határozatok foglalkoztak a tanácsok gazdasági önállóságával. Mindkét határozat kiszélesítette a tanácsok gazdasági és pénzügyi hatáskörét. Az 1091/1954. számú határozat szólt a községpolitikai munkáról (III. fejezet) és mellékletében mintegy 7600 kisebb-nagyobb gazdasági egységnek a tanácsok számára történő átadásáról rendelkezett. Ekkor került a főváros hatáskörébe a Gázgyár, a Magyar Divatcsarnok, a Madách Színház és Kamaraszínháza, a Bábszínház, az Ifjúsági Színház, az Operett Színház, több kereskedelmi-, oktatási-, egészségügyi intézmény stb. (Ekkor kerültek tanácsi irányítás alá vidéken a mozik, a malmok, a községi könyvtárak, színházak, múzeumok, kórházak, egészségügyi intézmények stb.) A határozat mellékletében felsorolt szervek tanácsi átadásának határidejét az azonnaltól 1956 közepéig határozták meg. 4. A már hivatkozott 1091/1954. számú MT határozat III. fejezetének 6. pontja a községpolitikával kapcsolatban megállapítja: „A községpolitikai tervek a népgazdasági tervben és a költségvetésben előirányzott állami eszközökön túl a helyi erőforrások, a társadalmi munka és a lakosság önkéntes vállalásai által nyújtott lehetőségeket is magukban foglalják." 5. Az MDP BB V. B. 1955. január 13-án és március 22-én tárgyalta előzetesen a községpolitikai tervjavaslatot. Március 22-én az itt közölt irat 3. és 4. oldalán a Hazafias Népfrontról tett megállapításokkal kapcsolatban megjegyezte: „Tudnunk kell, hogy a Hazafias Népfrontnak nem az irányítás, a tanács programjának kidolgozása a feladata, hanem tevékeny közreműködés a program megvalósításában." 6. Az 1954. évi költségvetési előirányzatban a kiadások végösszege 1 181 886 000 Ft, ugyanez a tétel az 1955. évi előirányzatban 1 449 886 000 forinttal szerepelt. A bevételek összegének előirányzata 1954-ben 431 024 000 Ft volt, 1955-ben pedig csak 333 368 000 Ft. 7. 1955-ben a Statisztikai Évkönyv adatai szerint 7370 lakás épült, a tényleges lakásszaporulat (a különböző okból megszűnt lakásokat leszámítva) 6324 lakás volt. 8. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1955., 223-224. old. 9. Az előterjesztéshez csatolt táblázat szerint az egyes kerületeknek 500-800 000 forintot bocsáj tottak rendelkezésre. 10. A tanácsülésen Pongrácz Kálmán tanácselnök szóbeli beszámolójában elmondta, hogy a tanácsülés időpontjáig a tanácstagok választókörzeteikben 1668 kisgyűlésen ismertették a községpolitikai terveket, a gyűléseken 6103 felszólalás hangzott el, ezekből 966 a községpolitikai tervjavaslat kiegészítésére vonatkozott. Megemlítette, hogy a gyűléseken többszázezer forint értékű társadalmi munkára tettek felajánlást.