Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Milyen módon lehetne itt további fejlődést elérni? Voltak különböző elképzelések, amelyeket megvitattunk. Az volt a vélemény, hogy elsősorban úgy lehetne a fővárosi tanács súlyát és tekintélyét növelni, ha a még mindig meglévő formaságokat teljes mértékben kiküszöbölnénk, ha az ülések színvonalasak lennének, a napirendre tűzött tárgyak és a beszámoló a leglényegesebb feladatokat tartalmaznák, és ezeknek a feladatoknak a megvitatása, megtárgyalása olyan színvonalon mozogna, hogy az valóban megfeleljen a fővárosi tanácstagok színvonalának. További probléma az is, hogy elég ritkán szoktak lenni fővárosi tanácsülések, és ennek következtében nagyon sok lényeges kérdés nem kerülhet oda, mert közben azokban a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának kell állást foglalnia és döntenie. Felvetődött ennek következtében, hogy esetleg ülésszakokat kellene tartani - ha nem is egész naposokat, hanem félnaposokat - és azokat a kérdéseket, amelyekben most a Végrehajtó Bizottság dönt, a tanácsülés elé lehetne vinni, vagy legalábbis azokat a kérdéseket, amelyek a főváros lakosságának egészét érintik, a fővárosi tanácsülés tudná megtárgyalni és az tudna ezekben dönteni. Ebben a tekintetben még szélesebbkörű vitákat kell folytatni, hogy hozzunk-e ezzel kapcsolatban intézkedéseket. Ezek után rátérek a Politikai Bizottság határozatának egy másik lényeges pontjára, amelyet már a múltkori információmban is említettem. Az erre vonatkozó rész szószerint így hangzik: „A Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok gyakorlatában nem érvényesül elég következetesen az osztály politika." Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy nekünk az elkövetkező időben nagyon átfontoltan, meggondoltan, sok intézkedést kell tennünk ebben az irányban. Itt azonban főként a konkrét intézkedéseken legyen a hangsúly, és kevesebbet kell a szavakon lovagolni, hanem inkább többet kell tenni. A múltban, a felszabadulás előtt, a burzsoázia soha sem hangoztatta, hogy osztálypolitikát folytat, de annál tökéletesebb osztálypolitikát folytatott. Természetesen fel kell vetni a dolgot politikai oldaláról is, de meg kell óvnunk magunkat attól, hogy csak fecsegjünk erről, hanem nagyon átgondoltan, komoly intézkedésekre van szükség. Hogyan vetődött fel ez a Politikai Bizottság ülésén? Mivel a Fővárosi Tanács egyrészt helyi államigazgatási feladatokat végez, ezért feladata, hogy az összes állampolgárok ügyeit elintézze. Ugyanakkor azonban nemcsak államigazgatási, hanem helyi államhatalmi szerv is a Fővárosi Tanács, és általában a tanácsok, és ez azt jelenti, hogy a proletárdiktatúra szellemében kell az államhatalmi tevékenységüket végezniök. A proletárdiktatúrának az alapvető osztálya a munkásosztály, a másik a parasztság, tehát olyan államhatalmi tevékenységet kell folytatni, amely ezen alapvető osztályok érdekeinek felel meg. Ide vonatkozik az a megállapítás, hogy a Fővárosi Tanács munkájában általában előtérbe kerül a lakosság általános ügyeinek érdekvédelme, és ezen belül elsikkad a munkásosztály érdekeinek védelme, tehát az úgynevezett osztálypolitika. Márpedig az a helyzet, hogy alkotmányunkban és általában törvényeinkben, valamint különböző rendeleteinkben azért a proletárdiktatúra szellemében történnek döntések, és ezt tükrözi maga az Alkotmány és törvény-rendszerünk is, azonban az a helyzet, hogy ezeknek a törvé-