Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

kérdés, hogy nem is kerületi, hanem fővárosi probléma, akkor a fővárosi tanácstag tudja a dolgokat képviselni és előmozdítani. Tehát ez az egyik, amit itt felvetünk: hogy feltétlenül javítani kell a munkánkon, szinte azt lehet mondani, hogy kivétel nélkül, ezen a területen, a fővárosi munka területén. Ezenkívül felvetődött a beszámolók tartásának kérdése is, egyrészt: hogy milyen jellegűek legyenek, másrészt: hogy általában hol tartsuk a beszámolóinkat. Nézetem szerint ebben a tekintetben is helyes az az álláspont, amelyet a vezetőségi ülésen is kialakítottunk, hogy vegyesen kell a beszámolókat tartani. Helyes, szükséges és nélkülözhetetlen, hogy a választókörzetekben, területen tartsunk beszámolókat, azonban nem szabad kihagyni az üzemeket sem a beszámolókból, hiszen a Politikai Bizottság is éppen azt állapította meg, hogy a munkásság, az üzemi munkások eléggé passzívak a Fővárosi Tanács községpolitikai tevékenységével kapcsolatban. Feltétlenül szükséges tehát, hogy egyrészt a munkásokat tájékoztassuk, másrészt megismerjük az üzemi munkásság véleményét. A beszámolók lehetnek kétirányúak. Lehetnek egyfelől szakosított beszámolók, így pl.: aki a közoktatáshoz, a közegészségügyhöz vagy a kommunális problémákhoz ért, az átfogó képet adhat az illető szakterületről, az illető közigazgatási ágazatról, azonban az sem lenne helyes, ha rendszeresen csak egy-egy szakigazgatási területről adnánk átfogó képet, hanem időnként azoknak is, akik bedolgozták magukat egy-egy szakterületre, időnként összefüggő képet kell adniok választóiknak fővárosi tevékenységükről. A vezetőségi ülésen felvetődött az a probléma, ami szintén hiányosságként jelentkezett a munkánkban, hogy nagyon sok fővárosi tanácstag nem azon a területen van megválasztva, ahol lakik és ahol őt leginkább ismerik. Ezért az elkövetkező tanácsi választások során a lehetőségek határain belül ezt a problémát szeretnénk kiküszöbölni. Természetesen ezt nem tudjuk teljesen megoldani, de ott, ahol lehetőség van rá, figyelembe kell venni, hogy a tanácstag lehetőleg a lakóterületén legyen megválasztva. Ez azért szükséges, mert nagyon jó dolog, ha azok az emberek, akikkel a tanácstag nap-nap után érintkezik, akikkel állandóan találkozik, látják, hogy a fővárosi tanácstag közöttük él, és így ismert emberré válik és emberi kapcsolatot tud kialakítani a lakóterületén élőkkel, egyszóval: a környezetével. Ezt mint fontos problémát szeretnénk aláhúzni. Továbbmenően felvetődött a vezetőségi ülésen az is, hogy a tanácstagok szempontjából - amellett, hogy különböző irányú tevékenységet fejtenek ki - nagyon lényeges, hogy emberi kapcsolatokat tudjanak kiépíteni a saját körzetükben és emberi közelségbe tudjanak kerülni a környezetükkel. Ennek a tömegkapcsolatok szempontjából rendkívül nagy jelentősége van. Nem akarom a dolgot részletezni, de itt lehetne utalni az ellenforradalommal kapcsolatos eseményekre, hogy milyen súlyos hiba volt az, hogy funkcionáriusok, képviselők ismeretlenek voltak vagy olyan távol éltek a környezetüktől, hogy nem is ismerték őket. Igen lényeges dolog, hogy a fővárosi tanácstagok a községpolitikában - és általában az államigazgatásban, a közigazgatásban - sokkal jártasabbak legyenek, sokkal felkészültebbek, mint ahogyan azt jelenleg megállapíthatjuk saját magunkról. Már beszéltem