Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

pításain és egyben kitérjünk azokra a feladatokra is, amelyek a fővárosi frakcióra vonatkoznak. A Politikai Bizottság a határozatában elsősorban leszögezte, hogy a Fővárosi Tanács a 8 évi működése alatt alapjában véve eredményesen töltötte be az áUamhatalmi és államigazgatási feladatait. Szükséges ezt leszögezni, hogy mindannyian lássuk, hogy a Fővárosi Tanács demokratizmusa az évek során elmélyült és a lakosságai való kapcsolata megfelelő volt. A Politikai Bizottság másik megállapítása az, hogy a főváros lakosságának szükségleteit a Fővárosi Tanács általában megfelelően elégíti ki. A harmadik megállapítás az, hogy az elmúlt esztendők során a fővárosnak bővült a hatásköre, bővültek az anyagi eszközei, amelyeket a lakosság igényeinek kielégítésére fordít. Végül leszögezte a Politikai Bizottság, hogy gyorsan és eredményesen munkálkodott a Fővárosi Tanács olyan irányban, hogy az ellenforradalom által okozott károkat, sebeket rendbehozza, és mindannyiunk szeme láttára helyreállt a fővárosban a rend, a lakóházak újjáépültek. Ezeket a pozitívumokat szögezte le a Politikai Bizottság a határozatában. Ugyanakkor leszögezte, hogy az eredmények mellett komoly fogyatékosságok is vannak a Fővárosi Tanács munkájában. Az erre vonatkozó részt szó szerint felolvasom: „A Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok pártirányítása és politikai-mozgalmi tevékenysége az általános politikai adottságokhoz képest gyenge." Milyen irányban állapította meg a gyengeségeket ezzel összefüggésben? Nem kielégítő a Tanácsnak és a tanácstagoknak a lakossággal való kapcsolata. Megállapította, hogy átfogó községpolitikai program a fővárosban az évek során át nem készült el, és ennek következtében nem tudta Budapest legszélesebb dolgozóit bevonni az államigazgatási és az áUamhatalmi tevékenységek gyakorlásába. Azt is leszögezte a Politikai Bizottság, hogy a Fővájosi Tanács álkrnhatalmi és államigazgatási tevékenységében a munkásosztály aktív részvétele nem kielégítő. Ezeket a problémákat részletesen szeretném taglalni. Itt a Politikai Bizottság hármas irányba hoz határozatot, amelyek azt a célt vannak hivatva szolgálni, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Az egyik ilyen megállapítása, hogy nem készült el sem a községpolitikai program,

1 sem pedig a főváros távlati fejlesztési programja.

2 Ezért úgy intézkedik a Politikai Bizottság, hogy - az Országos Tervhivatallal közösen - 1960-ig el kell készíteni a főváros 15 évi távlati fejlesztési tervét. A másik pontot illetően: a főváros lakosságának, elsősorban a munkásoknak a tanácsi munkába való aktivizálása érdekében a népgazdasági tervekkel összhangban el kell készíteni a főváros községpolitikai programját. Itt perspektivikus községpolitikai programra gondolunk, mert hiszen az évi tervek elkészülnek. Ennél maximálisan kell építeni a főváros lakossága társadalmi, anyagi és erkölcsi erejére. A községpolitikai terv tudatosítására a választókerületekben, a tanácstagi beszámolók mellett, széles körben kell az üzemekben is gyűléseket tartani, amelyeken szintén ismertetni kell a községpolitikai tervet. A tervben arra is ki kell térni, hogy mit