Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

2. A korszerű idegenforgalom lebonyolításához szükséges létesítményeink elégtelenek és általában nem ütik meg a nemzetközi színvonalat. Az idegenforgalom politikai, kulturális és gazdasági jelentősége rendkívül nagy. Politikai jelentőségét még csak emeli, hogy a háborús félelemtől gyötrődő emberiség osztatlan béke óhajának, a békés egymás mellett élés politikájának egyik legkifejezőbb eszköze. Az idegenforgalom fejlesztésének kérdésével maga Hruscsov elvtárs is foglalkozott. 1957. decemberében Pickering angol újsághónak adott nyilatkozatában többek között ezt mondotta: „Az idén több intézkedést tettünk az idegenforgalom megkönnyítésére. Felülvizsgáltuk a turisták ellátási költségeit, s a külföldi valutákhoz viszonyítva előnyösebb rubel átszámítási árfolyamot állapítottunk meg. Ezzel lehetővé tettük, hogy olcsóbban tehessenek turistautazásokat országunkban. Ha további intézkedésre lesz szükség, még foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert kedvező feltételeket akarunk teremteni az idegenforgalom fejlesztéséhez." Hruscsov elvtárs szavaiban az idegenforgalom magyar problémái megoldására is felette hasznos szempontokat fedezhetünk fel. Ezek az elvek érvényesülnek az egyre szélesebb keretekben kiépülő csehszlovák, bulgár és lengyel idegenforgalomban is. A magyarországi idegenforgalom kifejlesztésének természetszerűleg speciális vonatkozásai is vannak, amelyek egyrészt a múltban gyökereznek, másrészt pedig azzal a körülménnyel állanak, kapcsolatban, hogy évtizedes lemaradás után a legkorszerűbb idegenforgalom megvalósítására nyílik alkalmunk. A múltban csak szép tájainkat, természetes gyógytényezőinket, ételeinket és italainkat, népművészetünket és történelmi emlékeinket nyújtottuk a külföldieknek, de ma élményként jelentkezik a külföldi számára szocialista társadalmi berendezkedésünk is, ha ezt korszerű idegenforgalmi létesítmények keretében ismeri meg. Minden nép alkotása, kultúrája és életformája annyiban válik az emberiség közös kincsévé, amennyiben ezt más népek is megismerik és értékelik. Az idegenforgalom ezideig is nagymértékben járult hozzá a hazai népművészetek reneszánszához. Az idegenforgalom kedvéért szépült és csinosodott sok minden, a külföldi értékelés is hozzásegített ahhoz, hogy jobban becsüljük és szeressük népszokásainkat, népviseleteinket, ősi táncainkat és népdalainkat. Az idegenforgalom gazdasági jelentőségét az egyes államok külkereskedelmi mérlegei is hatásosan demonstrálják. Nemcsak Svájc, de Ausztria, Dánia és egész sor kisebb ország fő jövedelmét az idegenforgalom adja. De meggyőzőek a hazai adatok is. 1937ben Magyarországon az idegenforgalom közel 40 millió pengő bevételt eredményezett. Ez az egész évi exportunknak 7%-át tette ki. Az idegenforgalom valutaszerző erőben a harmadik helyen állt a vágó és igásállat, illetve gabonaexportunk után. Ez az összeg az akkori és a mai napi penzióárak egybevetése alapján kb. 400 millió forint bevételt jelentene. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az idegenforgalom nálunk olyan cikkeket fogyaszt, ami a rendes export mennyiségen felül bőven áll rendelkezésre. Ezzel szemben a főleg idegenforgalomból meggazdagodott Svájc az idegenforgalom elsőrendű szükségleteit (étel, ital) importból fedezi. A külföldi nemcsak pihen és szórakozik, hanem új piacokat is ismer meg, új kereskedelmi összeköttetéseket létesít. Az idegenforgalom és külkereskedelem fejlesztése együtt jár világszerte. Az idegenforgalom exporttevékenység, mely mindenhol bevételként szerepel a külkereskedelmi mérlegben.