Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

ben avult üzemi épületek mind olyan tehertételt jelent, melynek felszámolása hosszú időt és nagy beruházást igényel. A Művek Igazgatósága tudatában van e kérdéseknek és a lehetőségekhez képest megteszi a szükséges intézkedéseket a fent vázolt helyzet fokozatos felszámolására. Az újonnan létesített Építészeti Főosztály elvi irányításával és koordináló munkájával tör­ténik az említett problémák megoldása. Napirenden van a Művek teljes rekonstrukciójának távlati terve, ami lehetővé teszi, hogy kb. 15 év múlva az elavult épületek lebontásával, új, korszerű épületek megépítésé­vel a mai helyén korszerű gyár legyen. E nagyszabású rendelkezési terv feltáró dokumen­tációja és a rendezési alapterv 1958-ra elkészül. Az Építészeti Főosztály a Művek területén működő egészségügyi hatóságok bevo­násával az új létesítmények építésének engedélyezésére vonatkozólag kidolgozott olyan eljárást, ami lehetővé teszi többek között a közegészségügyi szabályok és normák ma­radéktalan megkövetelését és felszámolja e téren az örökölt rendellenességeket. Szüksé­ges, hogy a kerületi tanács VB Építészeti Osztálya ehhez a munkához adjon meg minden támogatást. 77. Vízellátás A Művek vízfogyasztása igen tekintélyes. A Fővárosi Vízművek a vízkorlátozás előtti időkig kb. havi 80 000 m 3 vizet szolgáltatott. A saját üzemi kutak vízhozama kb. havi 500 000 m 3 és a Dunából a Dunaparton telepített felszíni víznyerő berendezés útján kb. 5,5 milHó m 3 vizet használnak fel havonként. A fővárosi víz a konyhákat, ivócsapokat, szikvíz üzemet látja el. Az üzemi kutak főleg a fürdők számára szolgáltatnak vizet. A durván szűrt és ülepített, nyers dunavíz ipari célokra, erőmű, kohászati üzemek stb. használódik fel. A 3 különálló víznyerő forrás közül csak a Fővárosi Vízmű által szolgáltatott víz mi­nősége kielégítő. Az üzemi fürdők 80%-át az üzemi kutak táplálják. Kb. 20%-át pedig durván szűrt dunavízzel látják el. A rendszeresen végzett vízvizsgálati eredmények és a dolgozók pana­szai azt bizonyítják, hogy a fürdők vize nem felel meg a közegészségügyi követelmények­nek. A saját kutak által termelt víz szennyezett, fertőzött, kemény, fürdésre alkalmatlan. A kutak vizének coli titere, nitrát, nitrit, chlorid, phenol tartalma bizonyítja, hogy fürdő­víznek való alkalmazása veszélyezteti a dolgozók egészségét. A kutak vizének rossz minő­ségét az okozza, hogy a gyár területén a víztartó talajrétegek igen elszennyeződtek, a kutak védőterületén fut a rossz állapotban lévő csatornarendszer, ahonnan állandóan fennáll a kutak szennyeződésének lehetősége. Ezeken kívül a kutak közegészségügyi helyzete igen rossz. Környezetük szennyezett, lomos, védőterülettel nem rendelkeznek, évek óta nem tisztították. A kutak nagy részének nincs szellőzése, ahol van, a nyílás fedet­len, a kútakna fedők nem zárnak jól, a búvó nyílások majdnem minden kútnál fedetlenül vannak, a hálózat műtárgyai igen elhasználódtak, így e hiányosságok miatt fennáll a külső szennyeződés lehetősége is. A kutak tökéletes megjavítása a nagyfokú talajszennyeződés miatt lehetetlen. Ezért

Next

/
Thumbnails
Contents