Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

3. A hatósági és gazdálkodási funkciókat szervezetileg külön kell választani. Jelenlegi összefonódásuk bürokratikus és összeférhetetlen. 4. Színvonalas, kulturált, valóban racionális, tehát gyors és viszonylag olcsó igazgatási szervezetet kell kialakítani. 5. A fővárosi és a kerületi tanácsok, valamint az irányításuk alá tartozó hivatali szervezet működését a hazai tapasztalatoknak és adottságoknak megfelelően kell továbbfejleszteni, felhasználva ahhoz mindazt, ami a főváros új és régi igazgatásában helyes, gazdaságos és haladó volt. Az új fővárosi törvényben javaslatunk szerint rendezni kell a kettős alárendeltség kérdését, és az e téren fennálló jelenlegi hibás gyakorlati módszerek megszüntetését. Az ismertetett elvek tekintetében általában egyetértő véleményeket kaptunk. Nem alakult ki azonban egységes álláspont a kerületi tanácsok hatáskörének kérdésében. Ennek megvitatására április közepén egy széleskörű ankétot hívtunk össze. Az ankéton felszólaló elvtársak azt kérték, hogy a kérdés megvitatására tanácstagokból alakuljon bizottság. A Végrehajtó Bizottság már az ankétot megelőzően olyan határozatot hozott, hogy javasolja a Tanácsnak, küldjön ki a fővárosi törvénytervezetnek előkészítésére egy külön bizottságot. Ennek a bizottságnak a kiküldésére a tisztelt Tanácsnak javaslatot teszünk.

8 E bizottság a törvénytervezet előkészítésével párhuzamosan behatóan fogja megvizsgálni a fővárosi és a kerületi tanácsok viszonyát, a kerületi tanácsok hatáskörét. A törvénytervezet elkészítése során részleteiben is tisztázni kell azokat az alapelveket, amelyeket a Végrehajtó Bizottság elfogadott és amelyeket az előbbiekben ismertettem. Ismételten és határozottan le kell szögezni, hogy a fővárosi törvénynek az Alkotmányon, a demokratikus centralizmuson alapuló szocialista államszervezet elvein kell felépülnie és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fővárosi és a kerületi tanácsok a maguk területén minél hathatósabban láthassák el a proletárdiktatúra rájuk eső funkcióit. Ugyanakkor olyannak kell lennie, hogy széles hatáskört biztosítson a főváros és a kerületi tanácsok részére a valóban helyi problémák megoldására. Elő kell segítenie azt is, hogy a fővárosi és a kerületi tanácsok az eddigieknél sokkal hathatósabban munkálkodhassanak Budapest lakossága érdekében, erősíteni kell a tanács és a választók kapcsolatát. Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy a tanács és a tanácsi szervek hatáskörének rendezésével Kormányunk is foglalkozik. Ismeretes az, hogy a múlt év szeptemberében megkezdődött a hatáskörök rendezése,

9 a tanácsok önállóságának növelése. Ezt a munkát a kezdet-kezdetén megakasztotta az ellenforradalom. Az ellenforradalom leverése után a Kormány Titkársága ismét megkezdte a hatáskörök rendezésére irányuló munka megszervezését. Az erre vonatkozó előterjesztésekben több olyan alapelv van, amely egyezik az ismertetett elvekkel. Bizottságunknak tehát kapcsolatot kell tartania az illetékes kormányszervekkel, hogy érvényesíthesse munkájában az országosan felmerült tapasztalatokat is. Mint eredményről számolok be a tisztelt Tanácsnak arról, hogy a Fővárosi Tanács és a Végrehajtó Bizottság tervgazdasági hatásköre ebben az évben megnövekedett. A főváros 1957. évi terveit már nem a különböző szaktárcák határozták meg, hanem a