Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága részére azokat általában egy összegben határozta meg a Kormány. Egyösszegben hagyták jóvá a beruházási keretet, a tanácsi vállalatok béralapját és a gazdálkodás alá vont legfontosabb anyagokat is. A termelési, fejlesztési mutatókat nem a minisztériumok, hanem a Kormány állapította meg. A költségvetés tervszerű végrehajtásában zavarokat okoztak nálunk is az országosan jelentkező nehézségek. Az elmúlt év két utolsó hónapjában a gazdálkodás egészen szűk keretek közé került, és csak december hónap második felében indult meg a pénzügyi fegyelem megszilárdulása és a tervszerű gazdálkodás. Gazdálkodó szerveink jelentékeny részénél jelentkezett a pénzügyi fegyelem és a takarékossági elv megsértése. Ez különösen a bér jellegű kiadásoknál, a le nem dolgozott munkabérek kifizetésénél fordult elő. Mindezek következtében a bevételi hátralékok 5 millió forinttal emelkedtek. Adóbevételeinknél a bevételi kiesés 263,2 millió forint volt, az ez évi első negyedévi tervet azonban már 105 százalékra teljesítettük. A harcok során megsérült épületek helyreállítása nagy lendülettel kezdődött. A kisebb sérülések helyreállítása már befejezés felé közeledik. Elrendeltük, hogy a Rákóczi út és a Lenin körút, illetve az Üllői út és a József körút, továbbá a Ferenc körút sarkán lévő épületek helyreállítása során az épületek földszintjét árkádosítani kell.

10 A lakásépítkezések megindításával kapcsolatban olyan értelmű határozatot hoztunk, hogy biztosítani kell, hogy a jövőben megépülő lakások 20-25 százaléka az úgynevezett foghíjakon való építkezés révén létesüljön. Itt említem meg azt a jelentős tényt, hogy ez év január i-től a fővárosi lakásépítkezésekkel kapcsolatos beruházási feladatok a tanács hatáskörébe kerültek. Egészen eddig az ideig a budapesti lakásépítkezések lebonyolításával 6-7 különböző országos szervnél mintegy 200 fő foglalkozott anélkül, hogy a lebonyolítás megfelelő rendje, a feladat célszerű összefogása biztosítható lett volna. Emellett a fővárosnak a munkájában jóformán semmiféle beleszólása sem volt. Helytelen volt az is, hogy a kivitelező vállalatok által megépített létesítmények ellenőrzését, számlájuk felülvizsgálatát, a létesítmény átvételét, saját szervezetüktől kiküldött műszaki ellenőr végezte. Ez annyit jelentett, hogy a munkának egyáltalában nem volt ellenőrzése, nem érvényesült a műszaki kritika, minőségi átvételről pedig szó sem lehetett. Ebben a beruházási rendszerben nem volt biztosítva a társadalmi tulajdon megfelelő megvédése, az állami anyagi eszközök felhasználása és a teljesítési határidők betartásánál sem érvényesült a megfelelő ellenőrzés. A főváros területén ebben az évben előreláthatólag 600 millió forint értékben lakások, iskolák, óvodák és egyéb létesítmények megvalósítására kerül sor. Ezért biztosítani kellett hogy a városfejlesztési feladatok megoldása keretében végzendő magas- és mélyépítési munkák lebonyolítása gazdaságosan, jó minőségben és határidőre történjék. A kormány a kezdeményezésünkre ezért elrendelte, hogy január i-től kezdődően a fővárosi lakásépítkezésekkel kapcsolatos beruházási feladatokat a Fővárosi Tanács, illetőleg a feladatra létesített szerve vegye át. Létrehoztuk tehát a Fővárosi Építőipari