Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

lónak, az Iparcikk Kereskedelmi Iroda vezetőjének felmentését. Az építőipari beruházási feladatok ellátására közvetlenül a Végrehajtó Bizottság irányítása alatt Építőipari Beruházó Vállalatot szerveztünk, amelynek vezetőjévé Koltai Benőt nevezte ki a Végrehajtó Bizottság. Átszerveztük a Végrehajtó Bizottság titkárságát. Itt megszüntettük az adminisztrációs, sajtó és jogi csoportokat és e megszüntetett csoportok feladatainak ellátására a Titkárság Szervezés Osztályán belül Szervezési és Jogi Csoportot hoztunk létre. A fővárosi és a kerületi tanácsok munkájának megjavítása, hatáskörének növelése, a hivatali szervezetek egyszerűsítése érdekében már a múltban is számos javaslatot terjesztettünk a legkülönbözőbb párt- és kormányszervek elé. A Végrehajtó Bizottság a múlt év végén bizottságot hozott létre ennek a kérdésnek előkészítésére. Ebben a bizottságban az államigazgatási munkát jól ismerő központi szakemberek mellett a kerületi tanácsok képviselői is helyet foglaltak. Első feladatként azt tűztük a bizottság elé, hogy a január 31-i létszámcsökkentéssel egyidőben oly szervezetre tegyen javaslatot, amely a csökkentett létszám mellett is alkalmas a feladatok ellátására. A bizottság javaslatainak elfogadására azonban nem került sor, mert az úgynevezett racionalizálás lényegében csak létszámcsökkentés volt, és az osztályok kivétel nélkül vállalták, hogy feladataikat csökkentett létszámmal is ellátják, továbbá az ilyen gyors átszervezés nem oldotta volna meg az alapvető problémákat. A Végrehajtó Bizottság azonban foglalkozott az Egyszerűsítési Bizottság javaslatával, és azokkal az észrevételekkel, amelyeket az állandó bizottságok elnökei, a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint a Végrehajtó Bizottság szakigazgatási szervei a javaslatokra tettek.

6 Majdnem teljesen egybehangzóan az az álláspont alakult ki, hogy az elkészített javaslatokat a tanács hatáskörének növelésére, a gazdasági önállóság szélesítésére mielőbb meg kell valósítani. \ Abban is egyetértés született, hogy szükséges külön fővárosi törvény, amely a fővárosi és a kerületi tanácsok jogállását, hatáskörét, az Alkotmány szellemének és előírásainak megfelelően, a főváros speciális adottságait figyelembevéve jogszabályilag is rendezi.

7 Az új fővárosi törvény a következő alapelvekre épülne: 1. A főváros egységes történelmi, gazdasági és igazgatási egész. Gazdasági, kulturális és egyéb más szempontból is egyaránt az ország első városa, amely az összlakosság 20 százalékát foglalja magában. Mint ilyent, a többi városnál több kötelezettség terheli és ennek megfelelően bizonyos vonatkozásokban több jog is kell, hogy illesse. Egységes város, ezért kerületi beosztása, a kerületi tanácsok működése nem vezethet a város egészéről és egymástól elkülönülő, önállósulni akaró független városkerületek kialakulására. 2. A főváros részére a szocialista államszervezetbe beilleszhető, a demokratikus centralizmuson nyugvó széles hatáskört és saját helyi ügyeiben maximális önállóságot kell biztosítani. Különösen fontos a lakosság igényeinek kielégítése érdekében a nagyrészt saját bevételi forrásokon alapuló költségvetés, a jelentős gazdasági önállóság.