Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

által létesített vagy feltárt anyagi eszközökből mennyit, hova és hogyan kíván a lakosság érdekében beruházni vagy más módon felhasználni. 3. A fővárost nagymértékben érdekeltté kell tenni a vállalatok, intézmények irányításában. Az így nyerhető nagyobb bevétel is elősegíti Budapest tervszerű fejlesztését, szépítését, az e téren fennálló jelenlegi súlyos helyzet javítását. A Fővárosi Tanácsnak a minisztériumoktól függetlenül, egy összegben kell megkapnia a tervszámokat, a hiteleket, az anyagot, a létszámot. Ezek szakágazatonkénti megoszlásáról a VB javaslata alapján a Tanács döntene, és a Tanács gyakorolná az évközbeni jelentősebb átcsoportosítások (virement) jogát. Jogszabályilag biztosítani kell, hogy a Fővárosi Tanács - az állami juttatáson kívül saját bevételi forrásokat állapíthasson meg, és azokat maga használja fel várospolitikai céljára (pl. vállalatok terv szerinti nyereségei, bizonyos adók és illetékek, hasznosítható, illetve hasznot hajtó vállalkozások - idegenforgalom, gyógyfürdők, szállodák, intézményesítendő vállalatok bevételei, export lehetőségek stb.). Alapelvként ki kell mondani, hogy a főváros rendelkezik mindazokkal a bevételekkel és megtakarításokkal, amelyek az általa kezdeményezett vállalkozásokból, rendezvényekből származnak. Ez a feltétele annak, hogy a főváros kifelé is mint önálló gazdasági partner lépjen fel (pl. kölcsönök felvétele, esetleg külön pénzintézet létesítése stb.). Ez a lehetőség nagymértékben ösztönözné a Tanácsot új kezdeményezésekre és ezen keresztül a város fejlesztésére. A főváros gazdasági tevékenységének irányítására és az ilyen kérdéseknek a Tanács elé terjesztésére magas színvonalú szervet kell létrehozni (Gazdasági Bizottság). 3. A kerületi igazgatás A hatósági és gazdálkodási feladatok elválasztása élesen veti fel a kerületi tanácsok jövőbeli feladatait. (Hatósági feladatnak tekintjük az igazgatási, rendészeti és elvi irányító feladatokat is, de nem soroljuk ide a gazdasági élet területén gyakorolt hatósági teendőket.) Az az alapjában véve helyes tendencia, hogy a kerületek hatáskörét növelni kell, az elmúlt évek folyamán nem egyszer helytelenül valósult meg. Kialakult egy olyan - nem egyszer általunk is táplált - törekvés, mely a kerületeket szinte önálló városoknak tekintette és a főváros egységére való tekintet nélkül több egységes feladatot kerületi hatáskörben akart megoldani. Ennek következtében leadásra kerültek olyan szervek, amelyeket később ismét központi irányítás alá kellett vonni, viszont ennek ellentéteként egyes, kerületileg valóban ellátható feladatok továbbra is felsőbb szerveknél maradtak. Kerületi sorszámozással vállalatokat szerveztünk, amelynek tevékenységére a kerületeknek érdemi befolyásuk nem volt, de nem látták el a velük kapcsolatos hatósági és ellenőrzési feladatokat sem. A bizottságnak álláspontja szerint az elsőfokú hatósági teendőket - néhány indokolt kivételtől eltekintve - a kerületi igazgatás lássa el. Ezek másodfokú intézése a fővárosi szervnél történik, és sohasem kerül minisztériumi szervhez. Nem tartjuk szükségesnek, hogy a kerületi tanács formálisan vállalatokat irányítson, ugyancsak szűkíteni lehet a gazdaságilag a kerületek alá tartozó intézmények körét. Magasfokú és egységes szak-