Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

irányítást igénylő, valamint hullámzó szükségletet mutató intézmények (pl. középiskolák, kórházak, rendelőintézetek), az egész fővárost behálózó szervek (pl. könyvtár) sem szakmailag, sem gazdaságilag nem irányíthatók 22 helyről. (Gyakorlatilag eddig sem tudta a kerület megfelelően irányítani.) A kerületi tanács hatósági és igazgatási hatásköre jelentősen megnövekedett. Az Állami Kereskedelmi Felügyelet megszüntetésével, a KÖJÁL átszervezésével a kerület látná el valamennyi közélelmezési és közegészségügyi (járványügyi, élelmezésegészségügyi, üzemegészségügyi, települési egészségügyi, helyszíni bírságolási jog) hatósági és ellenőrzési feladatot. Kiterjedt építési, építésrendőri, ipari-kereskedelmi, mezőgazdasági oktatási és népművelési, sajtó és egyesület rendészeti, kommunális, vakmint közületi elhelyezési stb. hatósági és ellenőrzési jogkörrel rendelkeznének a kerületi tanács szervei. Ez a hatáskör növelés álláspontunk szerint rövid időn belül megvalósítandó. A kerületi tanácsok gazdasági hatásköre elsősorban a kerület kkosainak helyi életét szolgáló lakásgazdálkodásra, a lakóházak, lakások, iskolák, rendelőintézetek karbantartására és javítására, a helyi utak javítására, bölcsődék, védőintézetek, gyermekotthonok gazdasági ügyeire stb. terjedjen ki. Az iskokigazgatóknak, a kórházak, rendelőintézetek vezetőinek gazdasági hatáskörét jelentősen növelni kell, és biztosítani kell az ilyen intézmények leggazdaságosabb központi ellátottságát. A kerületben folyó bármilyen munkát és más tevékenységet viszont a kerületi tanács szerveinek az eddiginél sokkal hatékonyabban ellenőrizniök kell. IV. Ezeknek az akpvető elveknek a tisztázása és elfogadása után térhetünk csak rá az átszervezés további fekdataira, többek közt az új szervezet kkkkítására. E tekintetben már most le kell szögeznünk, hogy ezek kiakkításánál nem kell mereven a minisztériumok számához és összevonásához alkalmazkodni. A Fővárosi Tanács teljesen önállóan olyan igazgatási szervezetet alakítson ki, amely a legalkalmasabb a fővárosi fekdatok ellátására. A felvetett javasktok idővel szükségessé teszik a tanácstörvény egyes rendelkezéseinek módosítását, leghelyesebb lenne azonban ezen túlmenően - a hagyományoknak megfelelően - külön fővárosi törvény megalkotása.

4 XXIII/102. a. A BFT V. B. 1957. március 22-i ülésének jegyzőkönyve. Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz. Géppel írt sokszorosítás. A BFT V. B. az előterjesztést 1957. március 22-i ülésén tárgyalta. Az előterjesztés kidolgozását - amely a vb-elnök 1/1957. Titk. sz. rendelete alapján született meg - széles körű munka előzre meg. A vb-elnök által létrehívott Átszervezési Bizottság vezetője Kiss György, tagjai Bolgár Miklós, a Terv-, Csobányi Zoltán a Pénzügyi ÁB elnöke, Andrásfy Gyula a IV. ker., Bojtor György a IX., Galambos Dezső a XI. és Lombos Mihály a XII. ker. Tanács V. B. elnöke, valamint a BFT apparátusából Bugár János, Sásdi Sándor, Bózoki György, Viszket Mihály, Pákay Barna és Évinger Ernő voltak. Az Átszervezési Bizottság által kidolgozott anyagot a vb elnöke észrevétel megtétele