Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

c) A BFT V. B. előterjesztése a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz az önkényes lakásfoglalások felülvizsgálatáról 1957. augusztus 15. Az utóbbi években a főváros területén önkényes lakásfoglalás szórványosan fordult elő.

1 Az ellenforradalom alatt azonban megindult az önkényes beköltözések áradata. Az események során hajléktalanná vált lakosok indították meg, de azon nyomban csatlakoztak hozzájuk a helyzetet kihasználva lakáskárt nem szenvedett tömegek is, és elsősorban az állami erőből épült új lakóépületeket foglalták el, tekintet nélkül azok készültségi fokára, majd különböző közületi helyiségeket - párt- és tömegszervezeti, közintézményi épületeket - később pedig a tömeges disszidálás következtében elhagyott lakások nagy részét szállták meg. 1956. október 23-tól 1957. március 31-ig 3400 állami erőből épült új lakást és 7217 elhagyott lakást, illetőleg helyiséget összesen tehát 10 617 lakásnak használható helyiséget foglaltak el önkényesen adataink szerint. Az önkényes beköltözések eseteinek száma azonban ennél nagyobb, mert az engedélynélküli átköltözések láncolata indult meg. Ezért később a kerületi tanácsok csaknem 20 000 eset vizsgálatával kényszerültek foglalkozni. 1957 januárig sem a kerületi tanácsok, sem a karhatalmi szervek nem tudták megakadályozni az önkényes beköltözéseket és a beköltözőket képtelenek voltak kihelyezni. 1957 január 12-én Fővárosi Tanács V. B. elnöke utasítást adott a kerületi tanácsok vb elnökeinek, mely szerint az önkényes beköltözőkkel szemben az érvényben lévő rendelkezések szerint kell haladéktalanul eljárni és a házkezelők kötelesek január 30-ig összeírni az így elfoglalt lakások adatait. Az utasítás azt célozza, hogy az önkényes beköltözőket korábbi lakásukba visszahelyezzék, azokat pedig, akiknek lakásuk tönkrement, ideiglenes kiutalással hagyják meg további intézkedésig az elfoglalt lakásokban. Ezt a célt elérni nem sikerült, nem volt hozzá erő, ugyanakkor azonban az önkényes beköltözők ostromolták a kerületi lakásosztályokat, hogy legalább ideiglenes kiutalást kapjanak, mert enélkül nem kaphatták meg azokat az igazolásokat, melyek szerint a gyermekek tejjegyhez, iskolai behatáshoz stb. juthatnak. Kezdeményezésünkre 1957. február hónapban a Fővárosi Tanács V. B. titkáránál bizottság alakult az Igazságügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Ügyészség, a Fővárosi Bíróság, a Budapesti Rendőrfőkapitányság és a kerületi tanácsok vb képviselőiből, mely javaslatot dolgozott ki a kérdés rendezésére. A kiderítetlen esetek nagy száma miatt ugyanis a szokásos módon a kerületi tanácsok lakásügyi szervezete képtelen lett volna a törvényes rendet helyre állítani. A bizottság javaslata

2 Végrehajtó Bizottságunk előterjesztése alapján a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1027/1957. (III. 2.) számú határozatával szabályozta a követendő eljárást. Meghatározta, hogy kiket kell hajléktalanoknak tekinteni, és ebbe a kategóriába belevette az ellenforradalmi harcok során lakhatatlanná vált lakások volt használóin kívül a korábbi földrengések és árvíz során hajléktalanná váltakat, a hatóságilag nyilvántartott romos és életveszélyes lakások bérlőit, sőt s a zsúfolt és