Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

egészségtelen lakások bérlőit is, de még az albérlőket is, ha családi körülményeik ezt indokolttá teszik. E kormányhatározat szerint a hajléktalan személyeket az önkényesen elfoglalt lakás bérlőjéül ki kell jelölni. A rendelkezés végrehajtására 1957. április 30-ig tartó felülvizsgálatot rendelt el, mely határidőt 1957. június 30-ig meg kellett hosszabbítani, mert ezt a nagy munkát a csekély létszámú kerületi lakásügyi osztályok határidőre elvégezni nem tudták és egyes kerületekben a mai napig sincs befejezve.

3 A felülvizsgálatot minden kerületben bizottság végezte, melynek tagjai voltak a kerületi ügyészség, a kerületi bíróság és a rendőrkapitányság egy-egy tagja, egy kerületi tanácstag és a lakásügyi osztály képviselője. A bizottságok március közepén kezdték meg az ügyek vizsgálatát. A nagyfokú lakásvándorlás következtében igen sok helyszíni vizsgálatot kellett tartani. Meg kellett állapítani, hogy a beköltözők korábbi lakása tényleg lakhatatlanná vált-e, vagy egészségtelen volt-e. Az önkényesen elfoglalt lakást is a helyszínen kellett megnézni, hogy az igényjogosultság kiterjed-e rá és mérlegelni kellett a családi körülményeket is. A bizottságok 18 670 ügyet vizsgáltak felül és hoztak határozatot. Mindössze 4419 esetben mondták ki a jogosulatlanságot és összesen 1050 esetben hajtották végre ténylegesen a kiköltöztetést. Az önkényes lakásfoglalásokra általában nem volt jellemző, hogy azok elkövetői a népi demokráciával szemben ellenséges, mindenre képes huligán elemek lettek volna. Még a Budapesti Pártbizottság épületét elfoglaló személyek között is csak csekély számban fordultak elő ilyen elemek. Mindazonáltal hibája a felülvizsgálatoknak, hogy a rendőrség és az ügyészség közreműködése mellett is biztosra vehető, hogy ilyen elemek a felülvizsgálat után is megmaradtak egyes lakásokban. Mégsem javasoljuk Budapesten az önkényes lakásfoglalások ügyének újbóli általános felülvizsgálatát. Viszont szükségesnek tartjuk, hogy egyes gócokat, főleg új lakótelepeket, a rendőrség közreműködésével, a kerületi tanácsok újból vizsgáljanak meg és a szűrőn átkerült mindazon elemeket, akik nem méltók arra, hogy új lakóépületekben való erőszakos lakásfoglalásukat törvényesítsék, onnan kiemeljük. Az egyöntetű eljárás végett a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága megkeresi a Belügyminiszter elvtársat. Másrészt feltehető, hogy a felülvizsgálat során számosan juthattak lakáskiutaláshoz olyan személyek, akik az elbíráló bizottság elé a valóságnak meg nem felelő bizonyítékokat és igazolásokat terjesztették elő, és így a hatóság megtévesztésével, az esetek többségében sok irathamisítással jutottak lakáshoz. Az ilyen ügyeket a bűncselekmény elévülési idején belül bármikor felül lehet vizsgálni. Ezeket a felülvizsgálatokat a feljelentett, vagy gyanús esetekben folyamatosan kívánjuk végrehajtani. Végezetül fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az érvényben lévő jogszabályok mellett az ügyek általános újabb felülvizsgálatával nem érünk el célt, azért, mert szükséglakás nincs és így legfeljebb kényszer cserék végrehajtásáról lehet szó, amivel egyetlen lakáshoz sem jutunk. Ez az oka annak is, hogy az eddigi kilakoltató határozatokat csak részben tudjuk végrehajtani. Ezen az állapoton csak azzal lehetne változtatni, ha a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1027/1957. korm. számú határozat 5. pontjának azt a rendelkezését, hogy hajléktalannak nem tekintendő önkényes foglalók számára szükséglakást kell biztosítani, hatályon kívül helyezné. dr. Pesta László s. k. a BFT V. B. elnökhelyettese