Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Javasoljuk, hogy mondassék ki minisztertanácsi határozat formájában a felsorolásunkban jelzett üzemek mindegyikénél, hogy minden néven nevezendő beruházás, felújítás-végrehajtás előtt szükséges egy olyan gazdasági-műszaki tanulmányt készíteni, amelynek alapján elbírálható az üzem helyben történő fejlesztése, vagy az, hogy az iparági fejlesztést már meglévő vidéki üzem fejlesztésére, vagy új vidéki üzem létesítésére kell fordítani. A vonatkozó gazdasági-műszaki tanulmánynak az elbírálás érdekében ki kell terjednie az iparág egészének helyzetére és figyelembe kell venni annak távlati fejlesztési tervét. Vizsgálni kell a meglévő budapesti üzem fejlesztésével elérhető eredményeket, tekintettel kell lenni az üzem budapesti telepítési helyzetére, a vele szemben elfoglalt városrendezési szempontokra. Értékelni kell ennek keretében a meglévő üzemek állóalap értékét, azoknak esetleges további felhasználhatóságát, a jelenlegi helyzetből adódó felesleges és gazdaságtalan áruszállítás megszüntetéséből származó népgazdasági előnyöket, amelyek egyébként a közlekedési vállalatok beruházásainál és üzemeltetésénél jelentkeznek. Értékelni kell azt, hogy ezen üzemeknek Budapesten maradása és fejlesztése esetén Budapesten milyen kommunális beruházásokat kell végrehajtani, és ezek együttesen milyen mértékben hatnak ki a termelés népgazdasági költségeire. Ugyanezen beruházások népgazdasági kihatását fel kell mérni a számba jöhető vidéki telephelyek esetében is, és méretet kell vonni ezek között. Ezen vizsgálatok és az ezek alapján készített gazdasági-műszaki kiértékelés alapján a fejlesztés helyének meghatározása - az alternatívák közti választás - a Budapesti Végrehajtó Bizottság meghallgatása alapján az OT hatáskörébe kell, hogy tartozzék. C) A Minisztertanács utasítsa a Fővárosi Tanács V. B.-t olyan részletes vizsgálatok és utasítás tervezet elkészítésére, amelynek alapján a főváros egészségügyi és városfejlesztési érdekei a Budapesten megmaradó és fejlődő ipar üzemekkel szemben biztosíttatnak. D) Foglalkozni kell a külön felsorolásba foglalt üzemeknél az esetleges üzemösszevonások, profil leválasztások stb. kérdésével és az ezekkel kapcsolatban felmerülő tel epítésiproblémákkal. Ez esetben ugyancsak a B) pontban foglaltak szerint kell eljárni. E) Fentiekhez hasonlóan fel kell mérni a központi készletezés kérdését, szorosan kapcsolva ehhez az országos raktárhálózat megfelelő decentralizálásának kérdését. Sajnos e tekintetben jelen tanulmányunk nem tud konkrét eredményeket felmutatni, miután raktárgazdálkodásunk alapadatai nincsenek tisztázva, ehhez tudni kellene a meglévő budapesti raktárak legfontosabb műszaki adatait, alapterület, térfogat, gépesítés foka, vasúthálózathoz való kapcsolat stb. A műszaki szempontok mellett meg kell vizsgálni a raktárak gazdasági helyzetét és szerepét is. Milyen áruk raktározása megy ezekben végbe, mi az anyag forgási sebessége, honnan érkeznek áruk és tárolásuk után hol használják fel azokat. Kétségtelen, hogy egy ilyen felmérés eredményeként igen sok, a népgazdaság szempontjából káros jelenség válnék kimutathatóvá (ésszerűtlen szállítások stb.), amelyek kiküszöbölése egyrészről Budapest ún. centralizáltságát csökkenthetné, lakosság számát kedvezően mérsékelné és nem utolsósorban igen számottevő népgazdasági megtakarításokhoz vezetne.