Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

probléma is akadályozza. A tanácsok a szövetkezetekkel szemben gyakran vállalataik szempontjait helyezik indokolatlanul előtérbe. Tapasztalható az is, hogy az ipari osztályok az összevonások következtében megüresedő helyiségeket nem a szövetkezetek részére használják fel. A szétszórt és hiányos elhelyezés széleskörű lehetőséget ad a raktári gazdálkodás lazítására és visszaélésekre, miért is a felhozott hiányosságok jelentősége nagy. Az építő- és lakáskarbantartó szövetkezeteknek lakosság felé végzett munkáját az utóbbi hónapokban komoly mértékben akadályozza a Fővárosi Tanács Lakásgazdálkodási osztályának az a körlevél utasítása, amelyben felhívta a kerületi KIK-et, hogy munkájukat nem végeztethetik szövetkezetekkel, hanem csak tanácsi vegyesipari vállalatokkal. Szövetkezetek kereskedelmi tevékenysége 1955-ben kisipari szövetkezeteink boltjainak száma Budapesten 39 volt. A háziipari szövetkezeteké 15, melyek csaknem mindegyikében szolgáltatásokkal is rendelkezésre állnak a lakosságnak. A Népművészeti Vállalat a fővárosban 18 boltot üzemeltet. A 39 KSZ-i üzlet 56 711 M Ft értékű árut realizált a múlt évben. A szövetkezeti kiskereskedelmi tevékenység a főváros textil, és bőrruházati, valamint fém- és fatömegcikk áruforgalmának volumen szempontjából csak elenyésző hányadát teszi ki. Ebből jelentős a maradékból készült áruk árusítása - mivel szortiment

1 gyártásuk nem oldható meg, természetüknél fogva nem alkalmasak szélesebb terítésre. A nagykereskedelem ezek átvételét nem oldhatja meg, így a helyi értékesítés nem mellőzhető. A Népművészeti és Háziipari Vállalat fővárosi boltegységei speciális igényeket elégítenek ki. Meg kell említeni, hogy boltjaink árupótlása hézagos, lassú anyagellátási okokból hiányoznak több esetben azok a különleges kivitelű, minőségi áruk, melyekkel nagyobb mértékben járulhatunk hozzá a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez. A szövetkezetek exporttevékenysége A budapesti szövetkezetek exportterv teljesítése 1955. évben 386 millió forint volt,, kb. 20-30%-kal termeltek többet, mint az előző évben. Munkájuk kiterjedt elektronikus és fizikai elveken működő műszerekre, fémipari cikkekre, bőr- és textilruházati készítményekre, bútorokra és különféle háziipari termékekre. Ezeknél a szövetkezeteknél az év utolsó negyedében komoly termék elhelyezési nehézségek mutatkoztak. Főleg a textilruházati iparban, a kötöttáru termelésben és a bútorgyártásban kötötték a külkereskedelmi vállalatok igen vontatottan a szállítási szerződéseket, aminek fő oka a külföldi elhelyezési nehézségekben keresendők. A szövetkezetek exporttevékenységét legutóbb érzékenyen befolyásolta az is, hogy az állami szervek indokolatlanul olyan exportcikkek gyártására is igénybe vették a magánkisipart, amelyeknek teljesítésére a szövetkezetek nagyrészben fel voltak készülve. A külkereskedelmi termelés nehézségeinek áthidalására a szövetkezetek számos cikket ajánlottak fel, melyek minőségük szerint export vonalon keresettek és erre alkalmasak is voltak. A külkereskedelem azonban ezekből a cikkekből csak igen kis mennyiségeket vett át. Emellett ugyanakkor ezekből többet a magánkisipar vonaláról biztosított.