Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

A szövetkezetek lakosság felé végzett munkája A szövetkezetek lakosság felé végzett munkája még nem kielégítő, azonban különösen a fa, textil, bőrruházati, a szolgáltató és háziipar területén tapasztalható jelentősebb emelkedés. A szövetkezetek a lakosság igényeinek további és jobb kielégítése érdekében a javító-szolgáltató tevékenység mind erősebb kiszélesítése mellett arra törekszenek, hogy termékeikkel a gyáripari termelés mellett a választékosságot növeljék, és a termelést az egyéni ízlésnek is megfelelően kiszélesítsék. Eredményesen növelték a javító hálózatot is, és ez évben tértünk át a finom konfekcióra. A lakosság felé végzett munka emelésének érdekében az építő és lakáskarbantartó szövetkezetek, valamint a különböző háziipari javító részlegek fokozódó tevékenységét is meg kell még említeni. A szövetkezetek lakosság felé végzett munkájának általános hibája az ár, a minőség és a kiszolgálás terén felmerült hiányosságok. Több panasz érkezett pl. egyes szabó ksz-ek és a cipész ksz-ek munkája ellen. A hibák forrásai között megemlítendő az új iparosság korlátozó hatása, mely jelentős mennyiségű munkát von el a szövetkezetektől. A szövetkezetek munkával való ellátottsága A szövetkezeti ipar munkával való ellátottsága csökken. Ennek oka az, hogy az állami kereskedelem értékesítési nehézségei és raktárai ebből folyó túltelítettsége miatt a szövetkezeti megrendelések jelentékeny mértékben megcsappantak. Számos esetben még a tervszámok kitöltése is elmaradt. Különösen a Bőripari és Textilruházati Szövetségeken belül érezteti hatását a munkahiány úgy, hogy itt az 1955. év IV. negyedében, de ez évben is jelentős számú dolgozót kellett, illetve kell leépíteni. Ezekben az iparágakban az általánosan ismert nehézségek mellett a munkahiány okát az az aránytalan fejlesztés is okozza, melyet a tanácsi, valamint a kereskedelmi és egyéb más állami vállalatok területén is nem egy ízben tapasztaltunk. Jellemző így, hogy akkor, amikor a szövetkezetek kiváló szakemberei részére nincs megrendelés, egyes állami vállalatok profiljuknak meg nem felelő részlegeket állítanak fel. Az egyenletes munka ellátottságot hátrányosan befolyásolja az is, hogy kereskedelmi szerveink egyes fontosabb anyagféleségek hiányát kihasználva, igényüket úgy adják meg, hogy a készárukat hiánycikk alapanyagokból kívánják legyártani, amit a szövetkezetek természetesen nem tudnak teljesíteni. A minisztériumi ipar telítettsége, az elhelyezés nehézségei miatt végül is egyes szövetkezeti iparágakban a terv túlteljesítésének határt kellett szabni, pl. textilkonfekció és cipőipar. A szövetkezetek termelését hátrányosan befolyásolja az is, hogy az anyagokat nem kapják meg az előírt minőségbe A n.hulladékok, maradékok, helyi anyagok és ipari melléktermékek gazdálkodási rendje nem teszi lehetővé, hogy a hulladékok fokozott felhasználását megoldjuk. Az előadott akadályozó körülmények következtében az egyes iparágakban a kapacitás végeredményben több helyen nincs lekötve, pl. vegyi-, műanyagipar stb. Ezt annál is inkább figyelembe kell venni, mert a kisiparosság egyrésze ahelyett, hogy a lakosságfelé szolgáltatási munkát végzett volna, rendeltetésével ellentétesen nagyobb részt a jövedelmezőbb árutermelést tette fő feladatává. A lakosság részére végzendő munkát, de az egész termelést számos elhelyezési