Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

hogy tiszteletreméltó eddigi eredményeit nem vonjuk kétségbe, de a fejlődésben megállni nem lehet és elvárható a színháztól a további nívóemelkedés. A két színház eddig kialakult profilját a politikai szempontoknak megfelelően tovább kell fejleszteni. Az osztályunktól kapott információ, a pártsajtóban állandóan megjelenő tájékoztató jellegű cikkek, végül a pártoktatásban nyert tájékoztatás megfelelő lehetőséget teremtenek a kabaré jó politikai munkájához.

6 Hajnal Gábor XXIII/114. A BFT V. B. Népművelési Osztályának iratai, 875-74/3/56/1955. Géppel írt tisztázat. Az 1091/1954. (XI. 5.) számú MT-határozat értelmében 1955 folyamán a BFT felügyelete alá került a Madách Színház és a Kamaraszínháza, az Állami Bábszínház, az Operett Színház és Kamaraszínháza, majd a Petőfi és Jókai Színház (Valójában az 1949-ben létesült Ifjúsági Színház és Kamaraszínháza - a volt Úttörő Színház - vált kétfelé.) A Petőfi Színház ifjúsági jellege 1956ban megszűnt, 1962-ben átköltözött a Nagymező utcai épületből a Magyar Színház (ma: Nemzeti Színház) épületébe, majd 1964-ben megszűnt. A Jókai Színház utóda a Thália Színház (1963-tól). 1. A Vidám Színpad tulajdonképpen 1951-ben létesült és a VI. kerület, Révay utca 18. szám alatt működött. Elődje a Vidám Színház, illetve a Pódium Kabaré volt. A Vidám Színpad igazgatója ebben az időben Gál Péter volt. 2. Egy 1955. szeptember 20-i feljegyzésből kitűnik, hogy a Vidám Színpad 1955 első felében a bevételi tervét csak 98,39%-ra teljesítette. (Január-március hónapokban mindig 100% felett volt a bevétel, április-júniusban 100% alá esett.) A BFT V. B. Népművelési Osztályának egyik előadója a feljegyzésben megállapította: „E lemaradások okát vizsgálva, nem fogadhatjuk el a színház igazgatójának a Népművelési Osztályhoz intézett feljegyzésében lefektetett indokokat, ezek ugyanis döntő részben a Központi Vezetőség márciusi nagyjelentőségű határozatában keresik és mutatják ki a lemaradás okait, arra való hivatkozással, hogy ez a határozat merőben új és más követelményeket támasztott kulturális feladatokban, így a politikai kabaréval szemben is." Egy másik feljegyzés a Vidám Színpad műsoráról azt hangoztatta: „A színház nem harcol a jobboldali elhajlások ellen és langyos, bátortalan hangjával nem használ a helyes irányú bírálat kifejlődésének." (A „márciusi határozat" alatt az MDP KV 1955. március 2-4-i ülésének határozata értendő, amelynek éle az 1953. júniusi határozat „jobboldali eltorzítása", az országban jelentkező „jobboldali hibák, a jobboldali elhajlás" ellen irányult.) 3. El is készült egy, az írószövetség MDP Szervezetéhez benyújtott tervezet „Irodalmi Kabaré" létesítésére, amelyben megállapítják, hogy „türelmes és következetes harcra van szükség irodalmi és művészeti életünkben az utóbbi időben megnyilvánuló jobboldali nézetek ellen." A tervezett kabaré helyiségéül az Uránia Filmszínházat javasolták és úgy tervezték, hogy a Nemzeti Színház Kamaraszínházaként működjék. 4. Goda Gábor megbízatására az írószövetség Vidám Műfajú Bizottsága állásfoglalása nyomán került sor. Goda Gábor igen rövid ténykedés után (1954. december-1955. január 13.) visszaadta megbízatását. 5. A Kis Színpadon - egy 1955. június 24-i jelentés szerint „a - Téli tárlat c. műsor szórakoztató, mulatságos volt, a Tavaszi ügyek c. műsor szerencsésnek mondható, mert a műsor felében életünk pozitív oldalait kedvesen, megnyerő módon mutatja be." A feljegyzés megjegyzi, hogy a Kis Színpadnak a következő évadban „a kisoperett továbbfejlesztésével és a szórakoztatóbb, könnyedebb