Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
Megteremtettük annak lehetőségét, hogy 1951-ben már mintegy 50 körzeti orvosi rendelő szolgálja dolgozóink intézményes orvosi ellátását. A XVIII. kerületi, lőrinci volt tüdőbeteg kórházat szakorvosi rendelőintézetté alakítjuk át. Népművelési Osztályunk munkája az elmúlt három hónapban fejlődést mutat. A békekölcsön-jegyzés és a tanácsválasztások alkalmával jól megszervezett kultúrműsorok segítették elő a politikai agitációt. A haladó kultúra megismertetésében jelentős állomás annak a hat fiókkönyvtárnak a létesítése, amelyeket elsősorban olyan kerületekben hoztunk létre, amelyekben azelőtt könyvtár nem volt. így többek között Pesterzsébeten, Lőrincen, Kispesten és Csepelen. Ezenkívül 100 könyvtárállomást hoztunk létre, egyenkint 200 kötettel. Jelentős eseménye a főváros kultúrpolitikai életének a Csepel királyerdei kultúrház 7 megnyitása a tanácsválasztások napjára. Fokozottabban törekedtünk arra, hogy a szórakoztató intézmények műsora visszatükrözze a szocializmust építő dolgozók vidám optimizmusát és hogy a gúny és leleplezés eszközével is meggyűlöltessük a háborús gyújtogatókat. Végrehajtó Bizottságunk az Első Magyar Képzőművészeti Kiállításon 8 megvásárolta Beck András szobrászművész Olvasó fiú 9 című szobrát és azt még ez évben fel fogjuk állítani a csepeli munkáslakások előtt. Elhatároztuk egy népi zenekar felállítását és megkezdtük annak tervezését. A dolgozók javaslatára a klasszikus zenei hangversenyeket szóbeli ismertetéssel is közelebb hozzuk az új hallgatókhoz. A dolgozók kritikájának hatására színpadi műsoraink előkészítésébe munkásokat is bevontunk. Városunk mezőgazdasági jellegű területein legfontosabb feladatunk volt a termelőszövetkezeti csoportok fejlesztése, az őszi szántás-vetés és a betakarítási munkálatok elvégzése. Elkészítettük a városellátó zöldövezet Budapestre eső termelési tervét. A terménybegyűjtést az előírt határidőre nem végeztük el. Meg kell állapítanunk, hogy dolgozóink ezt inkább adminisztratív feladatnak tekintették és politikailag nem támasztották kellően alá és nem fejlesztették tömegmozgalommá. A Városi Tanácsnak fontos, alkotmányban lefektetett feladata a demokratikus centralizmus elve szerint alája tartozó kerületi tanácsok irányítása és ellenőrzése. Törekvésünk az, hogy ezt az irányító és ellenőrző feladatot úgy gyakoroljuk, hogy ezáltal a kerületi tanácsok a lehető legnagyobb önállósággal intézzék a helyi jellegű ügyeket. Ez a terv biztosítja államhatalmunk szilárd egységét, az országos érdeknek érvényesülését. Kezdetben olykor előfordult, hogy egyes kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága a Városi Tanács kikapcsolásával közvetlenül fordult valamelyik minisztériumhoz, vagy több kerületet, esetleg az egész várost érintő ügyekben is hozott határozatot. De a mi osztályaink is követtek el hibákat, amikor egyes kérdéseket, pl. áthelyezéseket, építkezési vagy javító munkálatokat nem beszéltek meg előzőleg a kerületi végrehajtó bizottságokkal. Ezek a jelenségek azonban egyre ritkábbak. Végrehajtó Bizottságunk időben foglalkozott a kezdeti hibákkal és az első hetek, az instruktori munka tapasztalatai alapján irányt mutatott arra is mivel foglalkozzék a kerületi végrehajtó bizottság, hogyan készítsék elő az üléseket, hogyan erősödjön a központi osztályok és a kerületi végrehajtó bizottságok közti kapcsolat.
