Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

ELŐSZÓ

nyeri rögzíthető dátum, hanem az események logikája késztet bennünket az 1954-es cezúra megvonására. Az MDP III. Kongresszusa, az 1954-ben elfogadott második tanácstörvény és az annak alapján tartandó választásokra való felkészülés egy rövid, az állami élet megszervezésének pozitív, és a politikai intézményrendszer torzult felfogásából és gyakorlatából eredő, valamint a feszített ütemű iparosítás követelményeinek alávetett tanácsi igazgatás négyesztendős tapasztalataival „zsúfolt" időszakot volt hivatott lezárni. Valójában az MDP KV 1953. évi határozatával jelzett politikatörténeti korszakhatár tanácsi, várospolitikai realizálódása - 1954. S aminthogy a politikatörténet síkján jelentős felismerések csupán félmegoldásokhoz vezettek, így konfliktussal és megújhodást érlelő vitákkal teli korszaknak vetítették elő árnyékát a várospolitikában. A tanácsrendszer működésében is új feltételek érlelődtek. Miként élt ezekkel a lehetőségekkel a főváros politikai és tanácsi vezetése, erről az V/B kötetünk számol be, amelynek évköre 1954-1958, várható megjelenési dátuma 1986. Kiadványunk - úgy véljük - csatlakozik a társadalomtudományok területén megindult eszmecseréhez. A politikai intézményrendszer, benne az állami szervezet továbbfejlesztése, az alkotmányosság és a szocialista demokratizmus biztosítékainak kiterjesztése napirenden van. A tanácsrendszer népképviseleti, önkormányzati jellegének kibontakoztatása, számos feladat tanácsi hatáskörbe utalása, a demokratizmus kiszélesítését elősegítő rendelkezésekkel együtt gyakorlati megoldásokat kínál a marxista államelmélet napirenden lévő kérdéseire. Hogyan fejezze ki a Fővárosi Tanács a társadalom eme régiójában jelentkező érdekkülönbségeket, miként illeszkedjék a gazdasági irányítás reformjának rendszerébe az össztársadalmi tehervállalás és a tanácsi önkormányzat együttható ereje ? Ezek a gyakorlat által feltett kérdések, amelyek a magyar igazgatástörténet tanulságait is felhasználva elméleti tisztázásra várnak. A dogmatikus felfogás felülvizsgálatához elengedhetetlen az elmúlt évtizedek tanácsi munkájának tanulmányozása. Ennyiben szerénytelenség nélkül állíthatjuk, sorozatunk újabb köteteinek általános elméleti jelentősége is van. A Fővárosi Tanács tevékenységi körének és kísérleteinek krónikája - joggyakorlatunk továbbfejlesztéséhez, szocialista közgondolkodásunk - benne lokálpatriotizmusunk kiterebélyesedéséhez, a nyílt várospolitika intézményesítéséhez járul hozzá. Nem titkoljuk, kiadványpolitikánkban kifejezetten „műhelymeggondolások" is vezettek bennünket. Kedvező fogadtatás esetén hozzákezdünk 1958-1971-es évkörrel a Források Budapest Múltjából VI. kötetének előmunkálataihoz. Jelen publikációt pedig a „BFL Közlemények '84" kötetben közölt tanulmányokkal és visszaemlékezésekkel együtt vitaalapnak szánjuk Budapest története VI. kötetének, az 1945-1973 közötti várostörténetet szintézis igényével összefoglaló munkának megírásához. Az első tanácstörvény életrehívásával az ország vezetésének egyrészt a gyakorlati szükséglet és az adott marxista elmélet alkalmazása, másrészt a hagyomány és az újítás mezsgyéjén állva kellett döntenie a hazánkban létrejött új politikai és gazdasági viszonyokat kifejező - pontosabban azokat alakítani és szervezni képes - hatalmi igazgatási rendszer és szervezet kialakításáról.