Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
ELŐSZÓ
Ügy véljük, amikor a tömegtájékoztatás szintjén naponta idéződnek fel ezek az esztendők, amikor még jelen van egy olyan nemzedék, amely számára ezek az évek életük menetében meghatározóan avatkoztak bele, de történetként szinte megközelíthetetlenek maradtak - át kell lépnünk a bűvös határt. Nem is beszélve arról, hogy már jelentkezik egy olyan nemzedék is, amely számára ez a kor is csupán történelem. Budapest Főváros Levéltára adottságából következően viszonylag könnyebb helyzetben van. Nem vállalkozott az országos történelem valamiféle szűkített változatának elkészítésére, hanem egy Magyarországon jó ideig elhanyagolt műfaj, a várostörténet kapcsán kívánt az adott korszakról szólni. S ezt meg is tehette, mert a nagyszámú dokumentumpusztulás és pusztítás ellenére is levéltárunk gazdag tárháza a várospolitikára és tanácsi munkára vonatkozó iratoknak. Tudatosan vállaltuk a dokumentumok szöveghű közlését, tipikus iratokat válogattunk ki abban a meggyőződésben, hogy a tények, az idő, a fejlődés, végül is mai törekvésünket támasztják alá. A megtett út szemléltetése segíthet pártunk XIII. Kongresszusa határozatának feldolgozásában és végrehajtásában, amely feladatul szabta meg: „Növekedjen a tanácsok önállósága, hatásköre és felelőssége, önkormányzati szerepe a terület és településfejlesztésben, a lakosság szükségletének kielégítésében." A válogatásnál majdhogynem pontosan megtartottuk a korszakra jellemző tematikus arányt, a feszítő társadalmi problémák adminisztratív eszközökkel való megoldását sürgető dokumentumok túlsúlyát, de helyet kaptak a főváros mezőgazdaságával foglalkozók is, nagyobb számban, mint pl. a városépítésről és városrendezésről szólók. Bőven készültek napijelentések az élelmiszerelosztásról, póthiteligényről, de olvashatók érdembeli, történeti léptékű tervezetek is a tanácsi gazdasági szervezet, intézményhálózat kiépítéséről. Az előbbiekben jelzett tematikus bontásból egyértelműen kiviláglik, milyen feladatok hárultak a Budapesti Városi Tanácsra, mi volt valóságban a szerepe a főváros társadalmi, gazdasági, politikai életében. Eddigi gyakorlatunknak megfelelően a periodizálásban szigorúan tartottuk magunkat a várostörténeti, illetve a tanácsok működését döntően meghatározó fordulatokhoz. A városi életet meghatározó események sorából emelkednek ki a hely történetét jellemző, főbb kronológiai csomópontok. A Források Budapest Múltjából V. kötete(i)nek kezdő dátuma 1950. június 15. Ezen a napon kezdték meg működésüket a fővárosban az ideiglenes tanácsok, amelyek azután átadták helyüket az 1950. október 22-én választott tanácsoknak. Az utolsó dokumentum kelte 1958. október 1., a második választott fővárosi tanácsi vezetés munkáját Összegező vb elnöki búcsúbeszéd. Jelen kötetünk a már említett időponttól az első választott tanácsok mandátumának lejártáig, illetve 1954. október 20-ig közöl forrásokat. Felvethetik majd, esetleg nagyobb, már a kibontakozást magában foglaló szakaszt dolgozhattunk volna fel; a kezdet, a tévedések, a hibák mellé a korrekciók momentumait is idézve - úgymond - optimista kicsengést hordozó didaktikai meggondolásokból. Mi azonban úgy véltük, élesen külön kell választani az „alkorszakokat" ahhoz, hogy hatalom, gazdaság és igazgatás viszonyát, a központi irányítás és a fővárosi társadalmi és állami szervek együttélését, valamint az elmélet és gyakorlat kölcsönhatását történeti hűség szerint mérhessük. Nem a köny-