Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

közlekedési útvonalait mielőbb ellássuk a mainál korszerűbb, tehát gyorsabb, nagyobb befogadóképességű, emellett azonban kevesebb utcateret elfoglaló és forgalmi szempontokból gazdaságos, modern villamoskocsikkal. Ezen problémák megoldásánál eldöntendő elvi kérdés a vidékről a fővárosba naponta bejáró dolgozók szállítása, a MÁV Budapest-környéki személyforgalma hogy alakul a jövőben, lesznek-e gyors szerelvények, hol és milyen utastömegeket kell a városi közlekedésnek átvenni és tovább szállítani. Következésképpen ezen probléma tehát közvetlenül érinti a városi közlekedésfejlesztés további terveit. ad. 2. A belső városrészeken a sűrű átmenő forgalmat nagy részben a földalatti vasút oldja meg, amelynek megvalósításával egyidejűleg gondoskodni kell a földalatti állomások utastömegeinek helyi elszállításáról. Továbbá a földalatti vasútvonal, illetve vonalak megnyílásával folyamatosan kell felszámolnunk a belső városrészek villamosközlekedését, amelyek pótlását egyrészt a földalatti vasút fogja szolgálni, másrészt a kiépítendő trolibuszhálózat, továbbá a szükségleteknek megfelelően bármikor könnyen átcsoportosítható autóbuszhálózat. Összefoglalva tehát a főváros jövőbeni belvárosi közlekedési eszközei a földalatti vasúton kívül a trolibuszok és részben az autóbuszok lesznek. Az irányt arra kell venni, hogy a villamosnak olyan helyeken jusson szerep, ahol az egyéb közúti forgalom mellett tud haladni, lehetőleg külön pályán, pl. az észak—déli dunaparti Összeköttetés. ad. 3. A harmadik súlyponti probléma a külső kerületek egymásközti összeköttetésének biztosítása, a városrészek között fennálló közlekedéstechnikai akadályok megoldása. Ezen probléma megoldását célozza a villamosvasútépítés a felszabaduló járművek részbeni felhasználásával olyan helyeken, ahol az utasforgalom terhelése és a gazdaságos elemek kiértékelése ezen közlekedési megoldást teszi szükségessé. Az utasáramlás és az üzemgazdasági szempontok szabják meg a határvonalat, hol célszerűbb az összeköttetést trolibusszal, illetőleg autóbusszal megoldani. A közlekedéstechnikai akadályok, amelyek hatalmas beruházásokkal járnak (vasúti szintbeni keresztezések áthidalásai), döntő mértékben hatnak ki az alkalmazni kívánt járműtípusok meghatározásánál. A főváros északi, keleti és déli közvetlen összeköttetései és a külső kerületek helyközi forgalmának legnagyobb akadályai a szintbeni vasúti keresztezések. Ezek között súlyponti kérdés elsősorban a ceglédi és váci vasútvonal keresztezéseinek kiküszöbölése, továbbá a Róbert Károly körúti és a Kőbányai úti átjáró, ezenkívül a Béke úti aluljáró. Kispesten a lajosmizsei vasúti keresztezés, továbbá Kőbánya-alsó és Pestlőrinc közötti szakaszon a szintbeni keresztezés megoldása. A főváros déli és délnyugati kerületeinek transzverzális összeköttetésén bontakozik ki a Budafok és Csepel közötti dunahíd problémája. ad. 4. Az elavult pályaépítések, a közlekedést lassító csomópontok okozta nehézségeink egyrészt a földalatti vasút építésével, a trolibusz progresszív fejlesztésével, másrészt a tér- és sínhálózat rendezések és korszerű villamoskocsik beállításával oldódnak meg. ad. 5. A város ipar-és lakásépítési programja szorosan összefüggésben áll a 10 éves városrendezési terv elkészítésével. Ezen elvek ismeretében válik lehetővé megállapítani konkrétan a fővárosra vonatkozó ismeretes utasáramlási adatokkal együtt valamennyi vonal várható utasforgalmát.