Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
hető okokból, a zöldségtermesztés fejlődött. Amíg országosan a szántóterület 2—7%-án termelnek zöldségfélét, addig Budapesten ez az arány 24%. Kertészeti területeink belterjességét, az öntözött zöldségtermelő területeket állandóan növeljük. A gyümölcsösök telepítése és felújítása terén is jelentős eredményeket értünk el. Jelenleg 4200 katasztrális hold területen folytatnak gyümölcstermesztést. A mezőgazdasági munkák határidőre és jó minőségben történő elvégzéséhez egyre nagyobb segítséget ad gépállomásunk. 5 A szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, továbbá kertészek lelkiismeretes, gondos munkája mellett a jóminőségü gépi munkának is eredménye, hogy ez évi termésátlagaink az országosat meghaladják. Budapest egészségügye, amelyet a népmozgalmi események, a születések, halálozások, valamint az 1950 óta jelentősen megnövekedett lakosság egészségének megóvása, illetőleg a betegek gyógyítása egyre nagyobb feladatok elé állít, komoly fejlődést mutat. Az üzemi dolgozók és ezekkel együtt a társadalombiztosításba bekapcsoltak száma évrőlévre emelkedett, és a körzeti orvosi rendelők, szakorvosi rendelők fejlesztését a legnagyobb erőfeszítések mellett sem tudtuk olyan ütemben végrehajtani, amilyen mértékben azt a fejlődés üteme megkívánta volna. Az elmúlt esztendő egyik legjelentősebb eredménye a körzeti orvosi rendelők hálózatának megépítése. 1950-ben készült el az első tíz körzeti orvosi rendelő és ma már 123 körzeti orvosi rendelőben folyik reggeltől estig a gyógyító munka. Emellett még az orvosok egy része otthonában folytatja a betegek ellátását. Betegek és orvosok nagy előnyére tökéletesen megoldottuk az éjszakai inspekciót. Jelentősen fejlődött a járóbetegek szakorvosi ellátása is. A szakorvosi rendelőintézetekben kiválóan képzett szakorvosok kezelik a betegeket. A szakorvosi rendelőintézetek hálózata megnövekedett. 1950 óta nyílt meg a Hold utcai, János kórházi és a Steinmetz kapitány úti rendelőintézet. 1953 óta öt kórházban is működik szakorvosi rendelő. Jóval több szakorvos, csaknem kétszerannyi munkaórát fordít ma már a betegek gyógyítására, mint négy évvel ezelőtt. Ez szükséges is, mert a lakosság egyre inkább igénybe veszi a színvonalasabb orvosi munkát nyújtó szakorvosi rendelőintézeteket, és a betegek forgalma így állandóan növekedik. A rendelőintézetek egykor aránytalan építése, a külső kerületek teljes elhanyagolása szintén átkos kapitalista örökség. Csepelen, Újpesten, Kispesten pompás új rendelőintézeteket emeltünk, s a problémákat tökéletesen megoldottuk. Angyalföldön, Óbudán, és Zuglóban azonban még nem építettük meg az új intézményeket s a lakosság jogosan követeli a szakrendelők mielőbbi megvalósítását. Javulás tapasztalható a betegek kórházi ellátásában is. A budapesti kórházak számának szaporodása és a meglévők bővítése következtében a kórházi ágyak száma közel 13%kal emelkedett. A Tanács felügyelete alatt működő kórházakban 12 000 a kórházi ágyak száma, ez évenként 270 000 beteg ápolásának lehetőségét biztosítja. A kórházi hálózat fejlesztése tette lehetővé, hogy Budapesten 1953-ban 34 ezerrel több beteg kórházi elhelyezését tudták biztosítani, mint 1951-ben. Természetesen a mennyiségi növekedés nem lenne elég minőségi fejlődés nélkül. Erre vonatkozólag nyugodtan elmondhatjuk, hogy javult az ápolás színvonala is. A múlt