Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
évben 8%-kai kevesebb beteg halt meg, mint 1951-ben. A beteg emberekről való gondoskodás fejlődését mutatja az is, hogy míg Budapestnek egykor az egyik legsúlyosabb problémája a tbc halandóság volt, az elmúlt négy év alatt a tbc-s halálesetek száma 1/5-re csökkent. Az egészségügyi létesítmények fejlesztését évről-évre jelentős beruházásokkal segítettük. Ebben az évben 25.3 millió forintot fordítunk egészségügyi beruházás céljaira. Négy év alatt több mint 84 millió Ft-ot használtunk fel ennek érdekében. Ennek a nagy összegnek felhasználásával minden kerületben épültek bölcsődék, orvosi rendelők. Üzembe helyeztük a Szentkirályi utcai fogászati rendelőt, korszerűsítettük a Szövetség utcai rendelőt, több rendelő intézetet bővítettünk, felszereléssel láttunk el. A János kórházban osztályt létesítettünk a magas vérnyomásban szenvedők kezelésére. Berendeztük az Alföldi utcai kórházat. Az előbb elmondott eredmények alapján is megállapítható, hogy a Tanács egészségügyi munkája következtében — bár vannak átmeneti nehézségek — fejlődött a főváros egészségügyi hálózata, javult az orvosi ellátás és a gyógyítás minősége. Mielőtt áttérnék az oktatási kérdésekre, szeretnék mint idetartozóról, arról beszélni, mit tettünk a legnagyobb kincsünk, a gyermekek érdekében. Az örvendetes gyermekszaporulat következményeként e téren nagy feladatok előtt állunk. Versenyfutás kezdődött az állandóan növekvő szükségletek és az azok kielégítésére irányuló erőfeszítéseink között. Ennek eredményeként az 1950-ik évihez képest több mint kétszeresére emelkedett a területi bölcsődék férőhelyeinek a száma. Ez lehetővé teszi, hogy az anyák nyugodtan dolgozhassanak, míg gyermekeikre hozzáértő szakemberek vigyáznak. Növekedett a csecsemővédelmi tanácsadások száma is. A múlt évben például 436 000 családlátogatást tettek az egészségügyi védőnők. Több kórházban csecsemő és gyermekosztályt létesítettünk. A szakorvosi rendelőintézetek gyermekosztályai 1953-ban közel 500 ooo-rel több vizsgálatot végeztek, és kórházainkban 3000-rel több gyermeket ápoltak mint 1951-ben. Tegnap adtuk át rendeltetésének a Knézits utcai modernül berendezett koraszülő és koraszülött kórházat. Schöpf-Mérei Ágostonról neveztük el a főváros új büszkeségét. Beszélnünk kell az óvodák fejlesztésével elért eredményekről is. 1950-től ez év júniusig 72-vel növeltük az óvodák számát, így 402 óvodában közel 27000 gyermek járhatott. Ez a szám azonban egyre emelkedik és feladatunk, hogy a rászoruló óvodáskorú gyermekek elhelyezését feltétlenül biztosítsuk. A megváltozott politikai és társadalmi helyzet nagy feladatot ró a Tanácsra az oktatás kérdésében is. Mivel az elmúlt rendszerben az oktatási hálózat fejlesztését elhanyagolták, a felszabadulás utáni években pedig az évről évre növekvő születésszám következtében lényegesen megnőtt az óvodáskorú és az általános iskolába járó gyermekek száma, az oktatásügy fejlesztésében komoly feladatot kellett megoldanunk. Annak ellenére, hogy az iskolák hálózata jelenleg még nem elégíti ki a szükségletet, az elmúlt évek alatt e téren is jelentős eredmények születtek. Feladatunk volt biztosítani, hogy legyen elegendő tanterem, jó pedagógus és felszerelés ahhoz, hogy minden gyermek zavartalanul elvégezhesse az általános iskola 8. osztályát. Gondoskodni kellett arról, hogy a dolgozó szülők gyermekei
