Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

száma 99, s a bővített üzleteké pedig 140. A fővárosi kiskereskedelem élelmiszer forgalmát túlnyomórészt, az iparcikk forgalmát jelentős részben tanácsi vállalatok látják el. Kiskereskedelmi boltjainkban 1950-ben 5000,1954-ben 17 000 volt a dolgozók száma. 1954ben az előrelátható forgalom értéke megközelíti a 7 milliárdot, és ezt a nagy forgalmat 5472 üzlet bonyolítja le. Budapest ellátásában jelentős tényező az őstermelői felhozatal, amely évről évre emelkedik. Ebben az évben már egy milhárd forint forgalmat jelent az őstermelői felhozatal, melynek jelentős része zöldségből és gyümölcsből áll. A párt- és kormányhatározat óta lényegesen növekedett a sertéshús, a baromfi és a tojásfelhozatal. Gondoskodtunk zöldfőzelékek és megfelelő mennyiségű burgonya téli tárolásáról. Az iparjogosítványok kiadásával elsősorban az ellátás megjavítását kívántuk elérni, ezért főleg zöldség, gyümölcs és baromfi árusítására szóló engedélyeket adtunk ki. Dohányárusoknak, szatócsoknak is adtunk iparengedélyt olyan területen, ahol a hálózat nem kielégítő. A kapitalista társadalomban a közművek nagyrésze a tőkések kezében van, akiket egyedül a maximális profit elérése vezet működésükben. Ezért súlyos aránytalanság jött létre a belső és külső városrészek között. Elsőrendű feladatunknak tekintettük, hogy az aránytalanságok megszüntetésével a külső kerületeknek minél bőségesebb és minél jobb minőségű szolgáltatásokat biztosítsunk. Négy év alatt jó minőségű vizet biztosítottunk Pesterzsébet, Lőrincz, Albertfalva, Csepel, Nagytétény, Rákosszentmihály, Pestújhely, Mátyásföld lakosai részére. Különösen sok munkát adott a Budapesthez csatolt külső hálózat vizének megjavítása. Csatornahálózatunk több mint 70 kilométerrel hosszabbodott. A letűnt rendszerben csak a Belváros csatornázására fordítottak gondot. A Tanács a csatornázás fejlesztésénél elsősorban a külső kerületek igényeit vette figyelembe. A fontosabb csatornázások között kell megemlíteni a pesterzsébeti és kispesti főgyűjtő, a csepeli és újpesti átemelő telepek, vdamint az angyalföldi zsilipes kiömlőnek az építését. Dolgozóink körében sok jogos panasz hangzott el a gázszolgáltatási hibák és zavarok miatt. A gázellátás fejlesztésére 1951 óta több mint 95 millió forintot fordítottunk, sok ezer gázmérőt és gázkészüléket gyártottunk. A szükségletek nagy emelkedése további beruházásokat igényelt volna, de az óbudai Gázgyár nem kapta meg a fejlesztéshez szükséges beruházási összegeket. Az 1953. júniusi párt- és kormányhatározat óta a közszolgáltatások fejlesztésének üteme is meggyorsult. 1954-ben már mintegy 50%-kal nagyobb összeget fordítottunk kommunális beruházásokra, mint az előző évben. A fővárosi fürdők forgalmai is igen megnőtt. 1954 szeptemberéig 6,7 millió volt fürdőink látogatóinak száma, ami félmiihóval több, mint 1950-ben az egész év alatt. Fürdőink nagyszámú vendégeinek jobb kiszolgálása érdekében bővítettük a Rudasfürdőt, rendbehoztuk a Széchenyi-fürdőt, fejlesztettük a Szabadság-strandot. Pesterzsébeten most fejeződik be az új női gyógyfürdő építése. Sok gondot fordítottunk a főváros tisztaságának fokozására is. A rendszeresen tisztított útvonalak közé újabb területeket vontunk be. Ma már 12 millió négyzetméternél