Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Mindezek ellenére megállapítható, hogy a lakosság elég fegyelmezetten viselkedett a közellátásban mutatkozó hiányokkal kapcsolatban, amely azzal magyarázható, hogy mindenki az árvízveszéllyel volt nagymértékben elfoglalva. Nagyné [Nagy Sándorné] Ellenőrzési Csop. vez. XXIII/103. A BVT V. B. titkárságának iratai, 002/30/1954. sz. Géppel írt tisztázat. 1. 1954. július 13. és 31. között zöldár vonult le a Dunán, amely elsősorban a Szigetközben okozott komolyabb veszélyt és károkat, de fenyegette Budapest területeit is. A jelentésben szereplő területeken kívül az árvíz veszélyeztette a római partot, Budafok és Nagytétény parti részeit. Mint a XXII. ker. Tanács V. B. 1954. július 19-i ülésének jegyzőkönyvéből kitűnik, a kerületet 8 km-es szakaszban elöntötte a víz. „Dunapentelének 60%-át; Nagytétényben 34, Budafokon 24 házból ürítették ki a lakókat." 2. Az 1954. évi hangulat jelentésekben — elsősorban július folyamán — több helyről felmerült a törvénysértő perek életben maradt áldozatainak szabadon bocsájtásának és funkcióba állításának ügye. Találgatások folytak a városban Rákosi Mátyás távozásáról az MDP első titkári posztjáról stb. Kádár János 1954— 1956-ban az MDP XIII. ker. PB titkára volt, Kállai Gyula 1954— 1955-ben a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd népművelési miniszterhelyettes volt. 3. Az 1954. július 18-tól 26-ig terjedő időszakról a kerületekből beérkezett hangulatjelentésekből az tűnik ki, hogy az árvízzel kapcsolatban megindult felvásárlás csak néhány napig tartott. 91. A BVT V. B. kommunális osztályának előterjesztése a vb számára a Margitsziget új felügyeleti rendjéről 1954. július 30. A Margitsziget Európa egyik legszebb fekvésű parkosított szigete, amely mind a budapesti és a fővárosban tartózkodó vidéki dolgozók pihenése, szórakozása és felüdülése szempontjából, mind pedig idegenforgalmi szempontból jelentős szerepet tölt be. A Sziget 1948-ig „A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság" kezelésében állt, s oda csak belépődíjjal lehetett bejutni. A Részvénytársaság felszámolása és a belépőjegy megszüntetése után a dolgozók ezrei és tízezrei naponta keresik fel a szigetet, ahol pihenést, szórakozást találnak. A szigetet kezelő RT felszámolásával nem történt megfelelő gondoskodás a Sziget védelméről, s további célszerű fejlesztéséről. Ennélfogva ezen az egyik legszebb, legreprezentatívabb parkterületünkön meglehetősen laza állapotok uralkodnak. Tényként állapítható meg, hogy a Margitszigetnek a jelenlegi körülmények között valóságos gazdája nincs.

1