Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)
Szerkesztői tájékoztató
hogy ha fürdőszoba nélküli lakásokat építettek, akkor a nagyobb tömbökben közös fürdőszobákat létesítettek. Budapest esetében — ahol már csatlakozunk a felszabadulás óta követett gyakorlatunkhoz — roppantul nagy nehézséget látok abban, hogy ilyen lakástípusokat elhelyezzünk, vagy ha elhelyezünk, akkor hol helyezzük el. XXIII/IOI. A BVT 1954. április 22-i ülésének szó szerinti jegyzőkönyve. Géppel írt tisztázat. A BVT V. B. 1953. július 16-án tárgyalta az 1954-ben építendő lakások telepítésére vonatkozó előterjesztést. Az előterjesztés szerint a BVT V. B.-nek 7800 lakás építésére kell helyet biztosítani. Az előterjesztés 2. pontjában szerepelt a XIV. kerület Kerepesi út—Őrs vezér tér—Róna (ma: Lumumba) utca által határolt területen egy kb. 1000 lakásból álló lakótelep építése. A BVT V. B. 1953. december 31-én ismételten foglalkozott a lakásépítésekkel és kifogásolta, hogy az előterjesztésben, amelyet az 1954-ben építendő lakásokról az OT készített a minisztertanács elé, azt javasolta, hogy az építendő lakások 60%-a egyszobás legyen — ennek is a fele komfortos, másik fele félkomfortos —, 35% kétszobás és 5% hámromszobás. A BVT V. B. álláspontja szerint emelni kell a kétszobás lakások arányát az egyszobások rovására. A BVT V. B. 1954. február 4-i ülésén ismételten napirendre került az 1954. évi lakásépítések ügye. Az ülésen nagy hangsúlyt kapott a főváros szerepe a budapesti lakásépítésekkel kapcsolatban. Az előadó, Preisich Gábor főépítész szerint a minisztertanács a lakásépítkezések lebonyolítását az Építésügyi Minisztériumra bízta, a BVT V. B. illetékes szakszervei adják ki az építési engedélyeket és a nagyobb lakótelep építkezések terveit be kell mutatni a vb-nek. A BVT V. B. 1954. április 22-i ülésén többen hozzászóltak a közölt főépítészi bejelentéshez. Volt olyan felszólaló, aki csak azt kifogásolta, hogy legalább ne főútvonal mentén épüljenek ilyen ún. „gangos" házak. Végül is a vb elnöke azzal zárta le a vitát, hogy oly sok a lakásigénylő, hogy a vb „ne ágáljon" és fogadja el az ÉM tervét „...majd később építünk fürdőszobás lakásokat". A bejelentésben szereplő lakástípust — amelyből más lakótelepen is építettek — nevezte el a köznyelv „Cs" — csökkent értékű — lakásoknak. Nezvál Ferenc — aki ebben az időben már a VKGM-ben miniszterhelyettesi tisztséget töltött be — 1954 folyamán két levélben is — Hegedűs András miniszterelnökhöz és Kovács István MDP budapesti titkárhoz — az egy szoba-konyhás, nem összkomfortos lakások arányának növelése mellett foglalt állást azzal az indoklással: „hogy enyhíthessük azt a rendkívüli nyomást, amely ezen a téren mindannyiunkat nyom..." 86. Pongrácz Kálmán vb-elnök felszólalása az MDP III. Kongresszusán 1954. május 24—30. A tanácsok feladatai négy év alatt jelentősen megnövekedtek. A minisztériumok sok feladat intézését adták át, és újak is jelentkeztek a növekedő szükségletek kielégítése során. Ennek eredményeként a Budapesti Városi Tanács irányítása alatt álló vállalatok és intézmények dolgozóinak száma ma 165 000. Az általuk irányított gazdaság termelési teljesítménye és forgalmi tevékenysége 17 milliárd forint.
