Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

között, valamint aközött, hogy a reprezentatív főútvonalakon homlokzati kialakításban és elrendezésben drágább lakások épüljenek. Ellentmondás az, hogy főútvonalakra ilyen lakásokat építsünk, valamint ellentmondás az, hogy a főútvonalakra aránylag luxus lakásokat építsünk, mögöttük pedig ilyeneket. Amennyiben nekünk 1954-ben ilyen lakásokat kell terveznünk, akkor felmerül az a kérdés, hogy nem kell-e máshol építkezési helyet keresni. Ezzel kapcsolatban a következő probléma áll fenn. Ha azt csináljuk, hogy ugyanazon lakótelepen az egyik oldalon kétszobás és egyszoba-fürdőszobás, igen szép kivitelű lakásokat létesítünk, viszont a másik oldalon fürdőszoba nélküli lakásokat, akkor úgy érzem, hogy a két rész lakói között feszültséget fogunk előidézni. Ha viszont azt csináljuk, hogy ezeket a lakásokat külön helyre telepítjük, újból fennáll az a probléma, hogy amíg Budapest egy részén fürdőszobás lakástípusokat csinálunk, a másik részén pedig fürdőszoba nélküli lakásokat, úgy ahogyan a kapitalizmus idején csinálták ezt más rétegek számára. Ebben tehát ellentmondást látok. Ezért nagyon fontos volna a VB állásfoglalása, hogy miként oldjuk meg ezt a kérdést. Lux miniszterhelyettes elvtárs megemlítette, hogy a fürdőszoba nélküli lakások arányszáma országos, — elképzelhetőnek tartja, hogy Budapesten kevesebb, más városokban viszont több ilyen lakást építünk. Ellenben Lux elvtárs megmondta azt is, hogy Budapestre vonatkozóan egy bizonyos lakásszám építésére pénzösszegben keret van. Ha ezzel kapcsolatban azt mondjuk, hogy Budapesten több komfortos lakást építünk, azzal a Budapesten építhető lakások számát csökkentjük. Tehát vagy azt kell vállalni, hogy rosszabb típusú lakásokat építünk, vagy azt, hogy jobb, de kisebb számú lakást tudunk építeni. Hogy ez mit jelent számadatokban, a különbséget megmondtam. Egy dolgot a saját szakállamra elrendeltem, mégpedig azt, hogy a BUVÁTI azonnal dolgozza ki a költségek összehasonlító kimutatását, — tehát azt, hogy mennyibe kerül ez az épület (mutatja a tervrajzon) 6 darab ilyen lakással, 5 darab ezzel a típusú lakással és 4 darab régi típusú, tehát fürdőszobás egy- és kétszobás lakással. Nézetem szerint ahhoz, hogy ebben a kérdésben határozott álláspontot foglalhassunk el, ezeket a költségkihatásokat pontosan látni kell. Ugyancsak kértem annak a kivizsgálását, hogy csővezetékben mekkora dhTerenciát jelent az, ha nem létesítünk fürdőszobákat. Nézetem szerint ez kis differenciát jelent, mert WC és konyha minden lakásban van. Az az érzésem, hogy ha ezeket a számadatokat megkapjuk és ezt a problémát még egyszer a VB elé hozhatjuk, akkor ki lehet alakítani az 1954. őszén megkezdendő építkezésekkel kapcsolatos problémákat, és azután lehet ezt az ügyet az illetékes politikai szervek elé vinni. Az 1953. évben megkezdett lakótelepeken — miután ott az építkezés folyik — alig tudunk valamit csinálni, legfeljebb azt tehetjük, hogy ha utólag megkapjuk az Építési Minisztériumtól ezeknek a kijelölését, akkor valamiképpen tudomásul vesszük. Befejezésül szeretném hozzátenni, hogy kétségtelen az, hogy Budapesten igen sok fürdőszoba nélküli lakás van. Ez a kapitalizmusból ránk hagyott örökség. Még sokkal rosszabb lakások vannak azoknál, amelyekről az előbb beszéltünk, — ellenben mi folyton ezért szidtuk a kapitalizmust, — és az a helyzet, hogy a felszabadulás előtti utolsó években épített lakótelepeknél — nyilván a dolgozók nyomására — megcsinálták azt,