Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

pótlásáról gondoskodni kellene. Súlyosbítja ezt a körülményt, hogy a fővárosnak ezen a téren kb. 10 éves mulasztása van, ami 22 500 lakás lebontását, illetve pótlását tenné szükségessé. Az elmúlt kapitalista rendszerben ugyanis az új lakás építkezés spekulatív célt szolgált és nem pedig azt, hogy az elavult lakásokat pótolja. A lakásépítés céljára megadott 100 millió forintos keret oly csekély, hogy a fentebb vázolt lakáselavulást is alig fedezi. Rá kell mutatnunk arra, hogy, ha nem is vesszük tekintetbe azt a követelményt, hogy a mai lakásviszonyokat megjavítsuk, akkor is a bevándorlás és természetes szaporodás és az elavulás pótlására Budapesten a következő mennyiségű lakás termelése volna szükséges (az 1949. évi népszámlálás adatainak 1951-re való kiértékelése szerint). 1. Természetes szaporodás folytán évente Budapest lakossága kb. 11 000 fővel nő. Ennek lakásszükséglete (2,2 fő egy szobára számítva) kb. 2 500 kétszobás lakásszükségletet jelent. 2. Bevándorlás 1949. év folyamán 20 000 személy (kb. 5 cco család), egy családnak egy kétszobás lakást számítva 5 000 kétszobás lakás a szükséglet. 3. Évenkénti avulás (a 450.000 lakás fél százaléka) 2 250 lakás. Tehát az évi lakásszükséglet 9 750 lakás. Természetesen ez a szükséglet akkor jelentkezik, ha nem vesszük figyelembe azt, hogy pl. az 1949. évben 3600 lakást vettek igénybe iroda céljaira. Ugyanez évben 3837 lakást termeltek a lebontott lakások leszámításával, tehát a tényleges lakástermelést csaknem teljesen fölemésztette a hivatali célokra való igénybevétel. Megemlítjük, hogy a lakásalap 1944-ben 465 000, 1949-ben 450 oco volt. /. Részletes javaslat: 1. Új lakás építés A Tervhivatal irányelvei alapján közöljük az új lakás építést tartalmazó javaslatunkat: a) Üj lakások építésére 128 700 000 forintot fordítunk. b) Ezen az összegen 1 868 lakást szándékozunk építeni, ezeknek 80%-át kétszobás, 10%-át egyszobás és 10%-át háromszobás lakás képezné. c) Valamennyi lakást teljesen komforttal látunk el. A komfort nélküli, vagy félkomfortos lakás építése közmű nélküli területen alkalmazandó, tehát nem Budapesten. d) Az épülő lakásokat általában a főútvonalak mentén, 5-8 emeletes házak építésével tervezzük. Ott, ahol meglévő lakótelepeink vagy a helyi adottságok megkívánják, 3 emeletes házakat építsünk. e) A lakásépítés mindenütt nagyobb tömbökben, több lépcsőházas, lépcsőházanként és emeletenként lehetőleg 4—5 lakást tartalmazó épületekben történik. 1951-ben a következő nagyobb egységekben kívánjuk az új lakás építkezést lebonyolítani.