Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

fórumon megy keresztül, ami az anyag beszerzését meglassítja. Gyakorta a kiutalás birtokában sem tudja a vállalat az anyagot megkapni. Ezek a körülmények arra késztetik a vállalatokat, hogy ha anyaghoz tudnak jutni, azt minden mennyiségben átveszik, nem törődve azzal, hogy norma felettiséget, sorban állást idéznek elő. A gyakori tervszerűtlen profilváltozások következtében is állandóan emelkedik az elfekvő anyag mennyisége. (Pl. a vasiparági vállalatoknál elfekvő anyagok értéke 6,3 millió Ft.) A folyó és elfekvő anyagok átirányítását nem végzik el sem a trösztök, sem az Ipari Osztály. A hulladékanyagok különbözősége megnehezíti az anyagfelhasználási normák kidolgozását. Erre hivatkozva, a normák megállapítását, betartásának ellenőrzését, a régebbi normák felülvizsgálatát az irányító szervek elmulasztják. Az ilyen irányú munkák megszervezése feltétlenül szükséges, mivel az anyaghányadok állandóan emelkednek, még munkaigényes cikkek gyártása ellenére is. Munkaügy A termelékenység csökken. Az egy munkásra eső termelési érték 1952-ben 71 542 Ft, 1953-ban 60 396 Ft. Jelentős a romlás az építőanyag, bőrruházati és vegyes iparágakban. A munkaigényesebb közszükségleti cikkek gyártása miatt a csökkenő termelékenységgel ez évben is számolni kell. A termelékenység romlása mellett a munkás átlagbérek változatlanul maradtak az ipar egészére vonatkoztatva: 1952-ben havi átlag 844,— Ft, 1953 ban 849 Ft. (Némileg emelkedtek a vas, fa és bőrruházati iparágakban.) A béralap túllépéseket főleg a minisztérium által helytelenül megállapított keretszámok (pl. 1953. IV. negyedév) és a gyakori profilváltozások okozzák. Általában havi 50—60 vállalatnál van béralap túllépés. A túllépések okozója az is, hogy az anyagigényesség és bérigényesség évközi változása a tervszámokban a jelenlegi tervezési rendszer miatt nem juthat kifejezésre. Az alkalmazotti létszám növekedésén belül csökkenő irányzatú a műszaki dolgozók aránya: 1952 végén 11,1 műszaki alkalmazott jutott 100 munkásra, 1953 végén csak 10,6. Legnagyobb mértékben romlott ez az arány az építőanyag, fa, nyomda- és textilruházati iparágakban. A műszaki vezetés színvonala nem megfelelő. A 139 ipari vállalatnál és a trösztöknél, egyesüléseknél 1953 decemberében pl. összesen 13 mérnök és 25 technikus dolgozott. Jellemző pl., hogy a 23 vasiparági vállalat közül a tröszt megítélése szerint csak 12 vállalatnál van kielégítő szaktudású műszaki vezető. E súlyos hiányosságok megszüntetését és kellően szakképzett műszaki káderek beállítását a helyi iparra alacsonyan megállapított bérkategóriák teszik lehetetlenné. A termelési kultúra és műszaki vezetés színvonalának emelésére a középfokú szervek több tanfolyamot szerveztek (pl. minőségi ellenőrök, művezetők részére), azonban a tanfolyamok egységes irányítását az Osztály nem látta el és emiatt nem került sor tanfolyamok szervezésére a kerületi vállalatoknál. A munka verseny-mozgalom fellendítésére az osztály megj a vitatta a verseny-nyilvántartást, és diszpécser szolgálatot szervezett. A vállalatoknál 1952. év végén 254, 1953. év végén 616 sztahanovista dolgozott. Általános hiba, hogy a sztahanovista cím elnyerése