Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

után a vállalatok a kitüntetett dolgozókkal nem törődnek, munkájukat és tapasztalataikat nem fejlesztik. Az újító mozgalom területén 1953-ban a vállalatok dolgozói 5036 javaslatot nyújtottak be, melyeknek előkalkulált gazdasági eredménye 11,5 millió Ft. Sok vállalat elköveti azt a hibát, hogy újítási feladattervet nem készít, vagy azt a dolgozókkal nem ismerteti. Kollektív szerződést 1953-ban 17 vállalatnál kötöttek, 1954-ben pedig 41 vállalatnál. A szerződéskötést nagyon megnehezíti, hogy a minisztérium csak az I. negyedév közepén közli a termelési, beruházási, felújítási keretszámokat a tanáccsal, melyeket így lebontva, az év elején kidolgozásra kerülő szerződésekbe a vállalatok reálisan beépíteni nem tudnak. Értékesítés A helyi árualap kialakítását egy éve szabályozta a vonatkozó Belkereskedelmi Miniszteri utasítás. Ennek ellenére még a helyi árualap fogalma sem tisztázódott a mai napig. A minisztérium olyan magasan szabja meg általában a központi árualap részére előállíttandó cikkek mennyiségét, hogy az meghaladja a jelenlegi kapacitást és eleve lehetetlenné teszi a terven felüli, a helyi árualapra történő termelést. A hiánycikkek hiányjellegének megszüntetésére irányuló törekvés terén a kereskedelmi szervekkel a kapcsolat javulóban van. Ilyen kezdeményező lépések: a hiánycikkek kielégítése lehetőségeinek feltárására kerületenként alakított brigádok és a helyi ipari és kereskedelmi vállalatok közötti „patronálás" bevezetése. Megállapítottuk ellenben, hogy e területen a kerületi ipari osztályok működése lendületesebb, mint az Ipari Osztályé. A készáru raktározását megnehezíti a vállalatoknál általában a szűk raktárterület, minek következtében a kész, ill. félkészáru gyakran szabadon tárolódik, kitéve a romlás veszélyének és az állami vagyon biztonsága megsértésének. A raktárterület elégtelenségét fokozza az anyagkészletek és a minőségileg hibás termékek felhalmozódása. (Pl. Fémtömegcikk Gyártó Vállalat kajekanna, XX. ker. Kézműipari Vállalat párna készlete stb.) Pénzgazdálkodás Megnehezíti a helyi ipari vállalatok működését, hogy a forgóalapok általában irreálisak. A forgóalap rendezés során a minisztérium által diktált normanapokat kellett figyelembe venni és nem volt lehetőség azok átdolgozására. Ennek következtében a forgóalap megállapítás teljesen formális. A tervekben a tárca által előírt magas nyereséghányad a forgóalapot tovább szűkíti. Mindez akadályozza a vállalatokat abban is, hogy a forgóeszköz csökkentési mozgalom terén eredményes munkát tudjanak kifejteni. A legtöbb pénzügyi fegyelemsértés az alapítási és átszervezési költségekkel kapcsolatos, mivel a vállalatok nagy része csak a munkálatok megkezdése után igényli a szükséges költségeket.. .* ... Középfokú irányító szervek tevékenysége A középfokú irányító szervekre is jellemző, hogy a tervfeladatok kialakítása során formális, továbbító szerepet töltenek be. Intézkedéseik nagy részéhez az Ipari Osztály,