Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

vidékkel — egészen minimális volt, önteltség lett úrrá. Ez az önteltség elaltatta az éberséget és amikor a helyár emeléssel meglepett ellenség akcióba lépett, nem tudtunk idejében megfelelő ellenagitációt kifejteni. A látogatottság visszaesésének legfőbb oka, hogy a IV. negyedévben az átlagosnál is kevesebb új film állt rendelkezésünkre. Míg például 1951 utolsó, vagy 1952 első negyedében a MOKÉP 6 új szovjet filmet jelentetett meg, a helyáremelés negyedévében mindössze 2-őt. Elmaradt továbbá az őszi megjelentetése 2 szovjet és 2 magyar filmnek is, amelyek pedig eredeti tervünkben szerepeltek. (Feledhetetlen 1919., Széttört bilincsek, Első fecskék, Állami Áruház.) Általában a FÖME számára a látogatottsági terv teljesítésében az a legfőbb nehézség, hogy kevesebb filmet kap a MOKÉP-től, mint amennyihez a látogatottságát tervezi. 1952-ben például 11 új magyar film megjelenésével számoltunk, a gyártás azonban csak ?-et készített el. A MOKÉP a tavalyival azonos számú szovjet film behozatalát ígérte, ezzel szemben a tavalyi 23-mal szemben 1952-ben csak 13 új szovjet filmet biztosított. (Ebből 9 játékfilm.) 1952-ben a megjelentetett új filmek nemzetiségi megoszlása a következő volt:

3 szovjet 20% magyar 11% népi dem. 49% nyugati 20% Ezzel szemben a műsorok osztása a következőképpen alakult: szovjet 56% magyar 16% népi dem. 19% nyugati 9% Minden szempontból helyesnek tartjuk, hogy a szovjet filmek megjelenése és osztása között aránytalanság legyen, tehát az osztás jóval nagyobb százalékban történjék mint ahány százalékát a szovjet filmek az összes filmek megjelenésének teszik. Az aránytalanságnak azonban bizonyos határon túl való növelése helytelen politikai következményeket von maga után. A szovjet film lejáratásához és nem népszerűsítéséhez vezet, ha az osztási merev arányszám és a kevés új film miatt 5-6 év óta műsoron lévő filmeket ugyanazokban a mozikban, illetőleg kerületekben 10—15-ször műsorra tűzünk. A propaganda és a közönségszervezés megfeszített erejű segítése mellett sem lehet ezen filmek egy részének megfelelő látogatottságot biztosítani. Így fordul elő, hogy szovjet filmek 3—10%-os látogatottsággal vannak egyes mozijainkban műsoron és közönségük majdnem teljesen csak szervezett látogató. A majdnem üres nézőtér igen rossz propaganda hatású. Ugyanígy nem vezet a szovjet filmek megbecsülésére, hanem azok lejáratására a MOKÉP-nek az a gyakorlata, hogy egyes filmeket új címen tűz műsorra, becsapva ezzel a dolgozókat. (Borodinói győzelem c. film előzőleg már két más címen jelent meg: Napóleon ellen, Kutuzov.) A merev és túlzott osztási arányszám miatt a 8. sz. mozivállalat területén az elmúlt 3 évben 15 ízben mutatták be a „Halló Moszkva" c. filmet, igen alacsony látogatottság mellett, ugyanakkor nem volt mód, hogy hasznos és nagysikerű élesen antiimperialista népi demokratikus filmeket (pl. Riadó, B-ügy, Elítélt falu, Egy ifjú házaspár története), a dolgozók érdeklődéséhez és politikai szükségességükhöz mérten megfelelő arányban műsorra tűzzük. A helyes osztási arány megtalálása a filmekkel való politizálás és a látogatottság fokozásának egyik kulcskérdése.

4 A mozik látogatottságát zavaróan befolyásolja, hogy játékmozikban önálló műsorként dokumentumfilmeket is kell vetíteni. A tapasztalat az, hogy ilyenkor a mozik láto-