Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

gatottsága 3-tól 25%-os. Ezért a nevelés szempontjából, igen hasznos dokumentumfilmeket a szükségesnél sokkal kevesebben látják. Véleményünk szerint még a játékidő meghosszabbítása esetén is helyes lenne a dokumentumfilmeket a játékfilmek mellé kísérő műsornak és nem külön osztani. Ha pl. a „Volga-Don Csatorna" című kiváló szovjet dokumentumfilmet a „Császár pékje", vagy az „Asszonysorsok" című filmek mellé osztottuk volna, hatása százezreket ért volna el. A jelenlegi gyakorlat mellett külön műsorban az összes vállalatok terén bemutatva, a kerületi pártbizottságok komoly segítségével mindössze 13 696 ember látta. A mozik látogatottsága sokkal magasabb lehetett volna, ha 1951-hez hasonlóan 1952-ben kibocsáthattunk volna őszi—téli mozibérletet. Ez azonban a Népművelési Aünisztérium merev álláspontján meghiúsult. A tavalyi bér létezés egyes hibái miatt a bérletezést nem engedélyezték, ahelyett, hogy segítettek volna a hibák kiküszöbölésében. A látogatottság értékelésénél rá kell mutatnunk arra, hogy a FÖME mozilátogatóinak száma nem azonos a Budapesten filmeket látó közönség számával. Budapesten milliókkal több ember lát filmet. Csak a SZOVEXPORT kezelésében lévő két filmszínház 1952. évi látogatóinak száma közel 1 200000 személy. További milliók tekintenek meg filmeket kultúrotthonokban, üzemekben, iskolákban, stb Az 1952-es évben ennek a pontos felmérésére még nem volt módunk, 1953-ban a kerületi tanácsok segítségével állandó statisztikát fogunk vezetni a FÖME mozikon kívül történt filmvetítések látogatottságáról. Az 1952-es év folyamán a FÖMÉ-nek nem sikerült még megvalósítani a helyes budapesti műsorpolitika kialakítását. A filmek beosztása az utánjátszó és kis mozikban az egyes mozik környékének, politikai körülményeinek, a hangulatnak megfelelő tanulmányozása, ismerete nélkül, legtöbbször mechanikus elvek szem előtt tartásával történt. Eredménynek tekinthető mégis, hogy a matinék számának emelésével, megfelelő elosztásával sikerült bizonyos mértékig segíteni a klerikális reakció elleni harcot. A kerületi pártbizottságok kérésére több ízben tűztek műsorra a pártoktatással kapcsolatos, vagy az agitációs munkát segítő filmeket. Kezd kialakulni bizonyos együttműködés a FÖME és az egyes pártiskolák, főiskolák, szaktanfolyamok között. A műsorbeosztásnál még sok esetben érvényesül a moziüzemvezetők apolitikussága. Különösen rossz, ellenséges hangulat alakult ki köztük a szovjet repríz filmekkel kapcsolatban, amelyeket általában lemondóan fogadnak és nem követnek el mindent a látogatottság minél magasabbra fokozásáért. A FÖME nem törekedett kellő mértékben ennek a hangulatnak a megváltoztatására, és a XI. Osztály sem harcolt ez ellen kellő eréllyel. A FÖME eredményei a filmek propagálása terén a szemléltető agitáció egyéb részeinek megjavítására korlátozódnak. Szaporodtak az utcai hirdetőtáblák, nagyméretű dekorációk, úttestzászlók, a filmek tartalmához kapcsolódó kiállítások. Segítette a FÖME a termelési agitációt is. Döntő hiányosság azonban, hogy a FÖME nem tudott élni azzal a Népművelési Minisztérium által biztosított lehetőséggel, hogy egyes fontosabb filmekhez külön budapesti sillabuszt készítsen. Általában a bemutatásra került filmekhez a FÖME nem dolgoz ki budapesti agitációs szempontokat és nem tanítja meg a kerületi