Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

az ellátás megromlása lenne. Mégis az történt, hogy például a XXII. kerületben több mázsa kenyeret elégettek anélkül, hogy valamüyen komolyabb ok lett volna erre, továbbá a kenyeret későbben szállították és a sütés minősége sem volt megfelelő. Ezért szigorú vizsgálatokat folytattunk, amelyeknek során megállapítást nyert, hogy a III., VIII., XI., XVIII. és a XXII. kerületben voltak súlyosabb kilengések, amelyeket iparkodunk ezen a héten teljes mértékben rendbehozni. XXIII/102. a. A BVT V. B. 1952. november 6-i ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, 94—97. old. Géppel írt másolat. A BVT V. B. a bejelentést kérdés és hozzászólás nélkül tudomásul vette. A BVT V. B. kereskedelmi osztályán készült, 1952. július 17-i jelentés megállapítja, hogy az MDP II. kongresszusának határozata értelmében az 5 éves terv befejezésekor a magánszektor részesedése a nemzeti jövedelemből a tervek szerint mindössze 2 —3%-ot fog kitenni. E határozat alapján kezdték meg gyors ütemben a fővárosban is a magánkiskereskedelem felszámolását. A BVT V. B. 1952. december n-i ülésén Nezvál Ferenc vb elnökhelyettes jelentette az iparengedélyek megvonásának eddigi eredményét. ,,1952. július 31-től november 15-ig a következő iparengedélyeket vontuk meg: textil, papír, kocsma, cukrászda, baromfi, hús, virágkereskedő, piaci árusok, csarnoki árusok, bútor, pékek, sportáruk, ékszerek, háztartási cikkek és vegyesipari engedélyek közül 6001 engedélyt vontunk meg. Ebből 2805-öt megtartottunk úgy, hogy azokat tovább fogjuk működtetni állami kezelésben. Folyamatban van még az iparengedélyek elvonása ószeresektől, trafikosoktól, kifőzésektől, utcai árusoktól és vegyes engedélyt kapott magánkereskedőktől. Ez összesen 1210. 1953-ra 1580 trafik, zöldségüzlet, utcai árus, virágárus, ószeres, kifőzés stb. marad. . . Az iparengedélyek megvonása általában véve nem történt zökkenőkkel." Nezvál Ferenc hozzátette, hogy a piacokon a baromfit és élelmiszert árusító magánkereskedők engedélyének megvonása után nem sikerült a vásárlóknak friss, jobb minőségű árukkal történő folyamatos ellátása. 1. A Belkereskedelmi Minisztérium 0090/1952. BÜCS száma alatt kiadott rendelete intézkedett a magán vendéglátóipar (kocsma, vendéglő) megszüntetéséről. (A rendelet a Belügy- és Pénzügyminisztériummal egyetértésben született meg.) A rendelethez — a gondos előkészítés jegyében — részletes utasítást, beszédvázlatot is mellékeltek. Az utóbbit a rendeletet végrehajtók számára, akik előzetesen „kioktató értekezleten" vettek részt, amelyet a végrehajtást megelőző reggel tartottak meg. Az iparengedély megvonására kijelölt vendéglőkbe a határozatot kézbesítők, ill. végrehajtók (köztük egy vagy két pénzügyőr) a város területén mindenütt egy időpontban léptek be. A további teendőkről a IV. ker. Tanács V. B. bizalmas iratában a következőket olvashatjuk: „A határozat átadása udvarias formában történjen. Annak elolvasása után beszélgessenek el a tulajdonossal. Mutassanak rá, hogy a csökkent áruellátás miatt a jövőjük amúgy sincs biztosítva és a szocializmus építésének hasznos tagjai lehetnek." Mindezek után megkezdődött az adott vendéglő vagy kocsma leltározása.