Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

vállalni. Gyermekét titokban megszülte, majd megölte, mert mint mondták, az minden szempontból akadályozta volna további életüket. Ez a kérdés csak akkor lesz felszámolható, ha a falu és a város dolgozóiból ki tudjuk nevelni az elmúlt rendszer káros erkölcsi felfogását. Meg kell értetni az ilyen anyákkal, hogy meg van a lehetőség, hogy megszült gyermeküket az állam teljesen gondjaiba fogadja és ebből rájuk semmi hátrány nem származik. Nem kétséges, hogy az anya mindinkább javuló életszínvonala során a gyermeket ismét magához venné, csak a szülés előtti és utáni úgynevezett „szégyenletes állapot" nehézségein kellene őket átsegíteni. Rablás bűntettében mutatkozik bizonyos csökkenés, az azonban még mindig nem éri el a kívánt mértéket. Különösen nagyobb ugrásszerű emelkedést mutat ez a bűncselekmény 1952. július havában, bár az 1951-es évrész legmagasabb számarányát nem éri el. E bűncselekmények nyomozása során majdnem kivétel nélkül megállapítást nyert, hogy a fizetésüket kézhez vevő dolgozók ittas állapotban összeverekednek ismeretlen személyekkel, akik tetleges bántalmazása mellett a nála lévő készpénzét is elveszik. Gyakori az az eset is, mikor a leittasodott személy parkban, vagy ligetben elalszik, és az ilyen alkalmakra váró munkakerülő csavargók zsebéből a még meglévő készpénzét ellopják. Gyakori eset az is, hogy ittas állapotban titkos kéjnőkkel ismerkednek meg, akik közösülés közben lopják el pénzüket. A férfi természetesen, hogy a családi viszályt elkerülje, nem mondja el a tényállást, hanem rablás miatt tesz feljelentést. Valamennyi fajtája tehát e cselekményeknek, úgyszólván teljes egészében a szeszesitalra vezethető vissza. E téren szükségesnek látszik olyan, valóban be is tartandó rendelkezés kiadása a vendéglátóipar felé, hogy az ittas állapotban lévő személyeket szigorú büntetés terhe mellett ne szolgálják ki. A lopás bűntettének számaránya összességében véve 1951. évrészletével szemben 1952. első hét hónapjában 2300-al csökkent. Mindkét évrészben nagyobb az emelkedés a nyári hónapokban, amikor a meleg idők arra kényszerítik az embereket, hogy

7 lakásaikat szellőzés céljából nyitva hagyják, ágyneműiket, ruháikat az ablak közelében helyezik el, miáltal lehetőséget adnak a tolvajoknak kisebb lopások elkövetésére. Nem kis mértékben növelik a nyári hónapokban e bűncselekmények számát a strandlopások is, amikor a fürdőzők kivitt holmijaik őrzésére nem helyeznek kellő súlyt. Ezek mellett még mindig igen gyakoriak az üzemekben az úgynevezett öltözőszekrény lopások. Ezek a szekrények csak igen primitív lakattal, vagy zárakkal vannak felszerelve és így rnindenki, aki az öltözőbe bemehet, könnyen kinyithatja. Szükséges volna, hogy az üzemek mindegyike teljesen önálló kis öltözőszekrényekkel legyen ellátva, amelyek álkulccsal könnyen fel nem nyitható zárakkal vannak felszerelve. Az sem volna helytelen, ha az ilyen öltözőben idősebb, megrokkant, a termelő munkára már alkalmatlan személyeket alkalmaznának, akik szükség esetén a fürdők öltözőszekrényeinek mintájára nyitnák a szekrényeket. A betöréses lopá s bűncselekménye ugyanúgy mint a lopás globálisan számszerűen 95-el csökkent 1952. év részletében. A csökkenés oka abban keresendő, hogy rendőrségünk 1952.évben számszerűen sokkal több portya szolgálatot és razziát tartott, mint az elmúlt év hasonló részében. E portyákkal, vagyis az által, hogy a nyomozó elvtársak sorozatosan töltötték az utcán éjszakáikat, e bűncselekmények száma csökkent. A betö^