Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

réses lopás elkövetői túlsúlyban azok a személyek — különösen 1952. év részletében —> akik, mint elítéltek külső munkahelyükről megszöktek, s mivel munkakönyv nélkül elhelyezkedni nem tudnak, ilyen bűncselekmények elkövetéséből tartják fenn magukat. 1951. első felében is és ez év folyamán is előfordult olyan bűncselekmény elkövető, aki rendszeresen dolgozott egy munkahelyen és szabadidejében követte el a betöréses lopásokat. A nyomozások során megállapítást nyert, hogy ezek a személyek úgyszólván minden esetben rontották munkahelyükön a munkafegyelmet, késve jártak be, munkájukat rosszul végezték és mindemellett — jól lehet mindezek következtében csekély keresettel rendelkeztek — költekező életmódot folytattak. E bűncselekmények számarányának csökkentése érdekében a fentiek alapján tehát elsősorban megfelelő óvintézkedésekkel a legkevesebbre kellene csökkenteni a büntetőintézetek külmunkahelyeiről a szökés lehetőségét. Számos olyan külmunkahely van még most is, ahonnan az elítéltek közül csak az nem szökik meg, akinek nincs szándékában. A szökések csökkenésével feltétlen csökkenni fog e bűncselekmények száma is. Fel kell hívni a dolgozók figyelmét, hogy éberségük terjedjen ki a munkafegyelem ellen rendszeresen vétők személyeire is. Fel kell figyelniük ezekre, hogy nem-e azért késik az illető, mert szabadidejét nem pihenéssel, hanem bűncselekmény elkövetésével tölti és csak munkaadói igazolvány megszerzése érdekében álltak munkába. A zsarolás bűncselekményében számszerűen is mutatkozik csökkenés, bár vizsgált hónapokban néha ugrásszerű emelkedést látunk. A bűncselekmények zömét úgynevezett áldetektív zsarolások teszik ki. Elkövetői rendszerint deklasszált elemek, akik képzettségüknél és biztos fellépésüknél fogva a gyanútlan emberekben azt a látszatot tudják kelteni, hogy mint a hatóság közegei járnak el velük szemben. E bűncselekmények nyomozásánál nagy nehézséget okoz az, hogy a sértett rendszerint mivel attól tart, hogy a nyomozás során saját üzelmei is napvilágra kerülnek, nem tesz feljelentést. E bűncselekmények megelőzésének egyik eredményt ígérő módszerének látszik az, hogy a dolgozókat a bizalmi testületen keresztül oktassuk ki lakhelyükön, hogy ha valaki házkutatás céljából megjelenik lakásukban, kellő leigazolásukat, a határozat felmutatását és a házkutatáson két hatósági tanú jelenlétét követeljék . A veszélyeztetés bűncselekménye részben közlekedési balesetekből, részben üzemi balesetekből, részben pedig orvosi műhibából adódnak. A számszerű összehasonlítás az elmúlt évivel szemben csökkenést mutat, bár ez a csökkenés elég hullámzó. A veszélyeztetés bűntettének csökkenése a közlekedés fokozott ellenőrzésével, az üzemek műszaki berendezéseinek balesetvédelmi szempontból történő erőteljes ellenőrzésével és a műhibát elkövető orvosok példát statuáló megbüntetésével érhetők el. Az eddig elért eredmények is nagyrészt ilyen intézkedéseknek köszönhetők. Magzatelhajtás bűntettének vonalán a két évrészt összehasonlítva 1952. évben határozott számszerű emelkedés látszik. Az emelkedés oka elsősorban abban van, hogy a becsületes dolgozók nagyrésze megértette e bűncselekmény súlyos voltát, és mind több és több esetben tesznek bejelentést olyan orvosok, bábák, és kuruzslók ellen, akik tetemes anyagi haszonért e bűncselekményt végrehajtják. Igen sok esetben ilyen bejelentések alapján sikerült e bűncselekményt megelőzni és a magzatát elhajtani akaró asszonyokat