Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

jóval alá. E szerint a jelenlegi 33 házkezelővel együtt 48 házkezelőre lesz a vállalatnak szüksége és az új rendszer szerint ugyanannyi adminisztrátorra. Az utasítás az, hogy minden egyes házkezelő külön irodahelyiségben, a házaihoz közel legyen. Ezzel részben a házkezelők nagyobb önállóságát kívánják biztosítani, részben pedig a bérlőkkel való még jobb kapcsolat kiépítése érdekében a házaikhoz közelebb kell, hogy kerüljenek. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak csak a XIV. kerület terén a meglévő 12 irodahelyiségen kívül további 36 helyiséget kell biztosítani, amihez a Végrehajtó Bizottság segítségére van szükség. Hiba az, hogy a Fővárosi Tanács részéről még nem történt intézkedés abban az irányban, hogy a tanfolyamot mikor lehet megindítani és arról sincs tudomása még a vállalatnak, hogy egész napos, vagy csak délutáni lesz a tanfolyam és így addig helyiségről sem lehet gondoskodni. Ugyancsak sürgősen szükség volna arra is, hogy a szükséges beruházási és átszervezési hitelkeret biztosítva legyen, különösen áll ez a beruházási és kiegészítő beruházási keretre, mert hiszen a bútorok beszerzését egyik napról a másikra megoldani nem lehet. Komoly nehézséget jelent, hogy a vállalat központi helyiségei igen szűkek, ami a munkáját nagy mértékben nehezíti. A vállalat nehézségei közül különösen egy kérdésre szeretnék kitérni, amivel kapcsolatban a VB segítségét kérem. — Ügy a Belügyminisztérium, mint a XIV. Lakásgazdálkodási Osztály érthetetlen módon ragaszkodik ahhoz, hogy a házfelügyelővel nem rendelkező házakban a bérek befizetése oly módon történjék, hogy részint a bérlők vigyék be a házkezelőségekbe, részint a házkezelők személyesen szedjék be a pénzt. Ha figyelembe vesszük az államosítás utáni helyzetet, akkor hozzávetőleges számítás alapján a kérdés a következőképpen néz ki: a XIV. kerület területén kb.2800 ingatlan lesz, házfelügyelő kb. 1100 háznál van. Ez tehát azt jelenti, hogy mintegy 1700 házfelügyelővel nem rendelkező ingatlan van. Ehhez jelenleg, amíg a XVI. kerület leválasztása nem történik meg, további 800 házfelügyelő nélküli ingatlant kell hozzászámítanunk. Ezek olyan számok, amihez hasonlóval igen kevés kerület rendelkezik. Természetszerű tehát, hogy ilyen mértékben a probléma a kerületek túlnyomó többségében nem áll fenn. A múltban a vállalat megoldotta a kérdést úgy, hogy a bérlőket havonta ellátta csekkel, ami a decentralizálás óta úgy történt, hogy a csekkeket a házkezelő személyesen vitte ki a bérlőkhöz. Ezzek kiküszöbölték azt, hogy a házkezelők pénzt kezeljenek, amely pénzkezelésből haszon egyáltalán nincsen, kár azonban annál több származhat. A Belügyminisztérium és a Fővárosi Tanács érvelése helytelen, ugyanis ők azt mondják, hogy a személyes pénzbeszedés egy kiváló alkalom a bérlőkkel való kapcsolatra. — Feltesszük tehát a kérdést, hogy azokban a kerületekben, ahol minden házban házfelügyelő van, ezek szerint a házkezelők a bérlőkkel nem tartják-e a kapcsolatot. — Állítjuk, hogy a bérlőkkel való kapcsolat fenntartásának ezernyi más lehetősége is van, nem beszélve arról, hogy a csekkeket a házkezelők eddig is személyesen vitték ki, csupán azt akarjuk kiküszöbölni, hogy a házkezelők pénzt kezeljenek, annál is inkább, mert a pénz kezelésének a legelemibb feltételei sincsenek biztosítva. A gyakorlatból bebizonyosodott, hogy több esetben előfordult, hogy a bérlő este az utolsó pillanatban vitte be a