A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK II.

MOLNÁR [IMRE] elnök erre vonatkozó felvilágosítását a Bizottság tudomásul veszi. Több tárgy nem lévén, ELNÖK az ülést bezárja. Bp. VIII. ker. NB ir. Ülés jkv. Fogalmazvány 1. Molnár Imre, (1906-1958) kertész. 1924-től az SZDP, majd az MDP tagja. A 30-as években az I, majd a II. ker. szervezet titkára. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalom­ban. 1945-ben a VIII. ker. szervezet titkára, majd a pártközpont munkatársa: nemzetgyűlési képviselő, a VIII. ker. NB elnöke. 1947-től 1956-ig a KV tagja, 1948-1954-ig az ország­gyűlés alelnöke. 2. Kovács Pál, (1908-1973) szabó. 1925-től vett részt a munkásmozgalomban, 1934­től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. A felszabadulás előtt az SZDP VIII. ker. szervezete ellenőrző bizottságának tagja. 1945-től a VIII. ker. elöljáróhelyettese, később a Fővárosi Tanács elnökhelyettese; a párt képviselője a VIII. ker. NB-ban. A Népköztársasági Érdem­érem és más kitüntetések tulajdonosa. 3. Vörös János, (1914-1955) szabómunkás. 1936-tól az SZDP, 1941-től a KMP tagja, Vezető szerepet vitt a kerületi baloldali ifjúsági mozgalomban, majd 1941-ben a KMP VIII. ker. bizottságának tagja lett. 1942-1943-ban letartóztatásban volt. 1945 elején a VIII. ker. szervezet vezetőségi tagja, rövid ideig titkára, a ker. NB titkára; később vállalati igazgató, majd az MNB vezérigazgatója s a pénzügyminiszter első helyettese. A Magyar Népköztár­sasági Érdemrend kitüntetettje. 4. Ladányi Ernő, dr. (1885-1975) ügyvéd. 1904-től az SZDP, majd az MDP tagja. 1919-ben az 500-as tanács tagja, ezt követően 1929-ig emigrációban élt. Hazatérése után a szabók szakszervezete jogi tanácsadója. A felszabadulás után a párt képviselője a VIII. ker. NB-ban. A Tanácsköztársasági Emlékérem tulajdonosa. 5. Dárdai-Abriáni Gábor, dr. (1907) ügyvéd. 1945-től az FKP tagja, a párt képviselője a VIII. ker. NB-ban. 6. Zala György, (1902-1968) tisztviselő. 1921-től állott a főváros szolgálatában, 1945­től a Székesfővárosi Hirdetővállalat igazgatója. A felszabadulás után az FKP képviselője a th. biz.-ban és a VIII. ker. NB-ban. 7. Korody-Katona János, (1890) tisztviselő. A felszabadulás előtt volt főszolgabíró, az OTI titkára, az Actio Catholica tisztségviselője, országgyűlési képviselő. 1945. első felében az FKP VIII. ker. szervezetének elnöke, a párt képviselője a VIII. ker. NB-ban. 1945 júliusá­ban felmentették e funkciói alól. Disszidált. 8. Kelemen István, (?). A felszabadulás után az NPP képviselője a VIII. ker. NB-ban. 9. Stoffer Ferenc, (1908) szabó. 1945 első felében az NPP képviselője a VIII. ker. NB-ban. - Nyugdíjas. 10. Bíró Lívia, (1920). 1939-től a KMP tagja, 1941-ben bebörtönözték, 1944 októberé­ben megszökött, s illegalitásban a VIII. kerületi ellenállási mozgalom szervezetében dolgo­zott. A felszabadulás után a MADISZ VIII. ker. titkára, majd a Budapesti Pártbizottság munkatársa, a későbbiekben főleg a könyvkiadás területén tevékenykedett. 1945-ben a MADISZ képviselője a VIII. ker. NB-ban. - A Kulturális Minisztérium osztályvezetője, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. 11. Aleva Lajos, (1906) lakatos. 1928-tól a KMP tagja, a Pest környéki járások egyik vezetője, a II. kongresszus küldötte. A felszabadulás után a Ganz ÜB tagja, a szakszer­vezetek képviselője a VIII. ker. NB-ban. - A Temetkezési Intézet nyugalmazott igazgatója, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. 12. Molnár János, (1907) kőműves. 1928-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1930-tól a KMP tagja. A felszabadulás előtt az építőmunkás ellenzék egyik vezetője, a szakszerve­zet kommunista frakciójának tagja, egyidőben vezetője. Több ízben letartóztatták, a felsza­badulásig rendőri felügyelet alatt állott. A felszabadulás után építőipari szövetkezeti vezető, a szakszervezet elnökségi tagja, a szakszervezetek képviselője a VIII. ker. NB-ban. - Nyug­díjas, miniszteri tanácsadó, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. 13. Ágoston József, (1894-1952) vasesztergályos. 1913-tól vett részt a munkásmoz­galomban, néhány évvel később lett az SZDP tagja, 1945-től az MKP tagja. 1914-től a MÁVAG-ban bizalmi, 1919-ben a MÁV AG 8. munkásezredének tagja. A 20-as években a Ganz Vagonban bizalmi, az MSZMP létrejöttekor annak tagja. A felszabadulás után a

Next

/
Thumbnails
Contents