A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

FÜGGELÉK III.

2. A nemzeti bizottságok fennállásának jogforrásai. 3. A nemzeti bizottságok szervezete. 4. A nemzeti bizottságok joghatásköre. a. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózata (1944. december hó 21.): „... a demokratikus és hazafias erőket összefogó nemzeti bizottságok . . ." b. A 14/1945. M. E. számú rendelet a közigazgatás ideiglenes rendezéséről: (3) bek. „A nemzeti bizottságok, mint a demokratikus pártok helyi szövetségesei, politikai szervek ..." (6) bek. „Mindezekkel kapcsolatban a közigazgatás minden tisztviselőjét, akár a régi kormányok, vagy a katonai parancsnokságok nevezték ki, akár a régi, illetve az új önkormányzati testületek választották meg, az ideiglenes nemzeti kormány nyilatkozatában lefektetett elveknek és programoknak megfelelően utasítom, hogy a nemzeti bizottságok és az ezeken keresztül megalakított ideiglenes önkormányzati testületek megalakulását ismerjék el, működésüket ne akadályozzák és ne korlátozzák és hivatali eljárásukban határozataikhoz alkalmazkodjanak." a. Minden nemzeti bizottság a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban még a német elnyomatás alatt tömörült négy párt: a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt képviselőiből, valamint a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek kiküldötteiből áll, amennyiben nevezett pártok és a szakszervezetek az illető közigazgatási egységben helyi szervezettel rendelkeznek. b. Az egyes pártok és a szakszervezetek 3-3, bármikor visszahívható és esetenkint is helyettesíthető tagot küldenek ki. c. Minden bizottság tagjai sorából választ egy állandó elnököt és titkárt. A bizottság adminisztrációját lebonyolító titkárságot az így választott titkár szervezi meg, amennyiben titkárságra a helyi viszonyok tekintetbevételével egyáltalán szükség van. d. A bizottság tagjai fizetést nem kaphatnak, a titkárságban fizetett tisztviselők is működhetnek. Az ehhez és egyéb adminisztrációs költségek fedezéséhez szükséges anyagi alapot a helyi pártszervezetek, esetleg a helyi közigazgatás költségvetése terhére biztosíthatja a bizottság. e. A nemzeti bizottságok rendszerint hetenként egyszer ülnek össze. Az ülésekre tanácskozási joggal esetenként vagy állandóan meghívható a helyi közigazgatás vezetője, a helyi közigazgatási egység tiszti ügyésze, a helyi rendészeti hatóság vezetője. a. működésük első fázisában. A nemzeti bizottságok feladata működésük első fázisában az, hogy a normális élet megindulását, a jogrendet, a sze-