A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
FÜGGELÉK III.
5. A nemzeti bizottságok határozatainak szankciója, illetőleg a határozatokban foglaltak érvényesítésének biztosítékai. 6. A nemzeti bizottságok viszonya az egyes hatóságokhoz. mélyi és vagyonbiztonságot minden eszközzel létrehozzák; - az ipar, a kereskedelem és minden más közérdekű tevékenység működését a hatáskörükbe tartozó közigazgatási egységben mielőbb megindítsák. Ebből a célból kizárólag ideiglenes jellegű, helyi - sőt országos - közigazgatási rendelkezéseket is hozhatnak. Ezalatt létrehívják az önkormányzati testületeket, mint ideiglenes községi képviselőtestületeket, városi képviselőtestületeket, a th. bizottságokat. (Lásd 14/1945. M. E. számú rendeletet.) b. működésük második fázisában. Amint a nemzeti bizottságok segítségével a helyi önkormányzatok és a közigazgatási hatóságok működésüket megkezdték, s az országos közigazgatási hatóságok helyi kirendeltségei újból létrejöttek, a nemzeti bizottságok többé közigazgatási jellegű tevékenységet, vagy törvényhozási jellegű működést nem fejtenek ki. Nem hatóságok, hanem ellenőrző, kezdeményező politikai szervek. Rendeleteket nem adnak ki; csak határozatokat hoznak. A határozatoknak formai szankciójuk nincs. A nemzeti bizottságok határozatait nem lehet meddő jegyzőkönyvi anyagnak tekinteni, mert közvetett szankciójuk van. T.i. a határozatokat következetesen figyelmen kívül hagyó közigazgatási szervet (tisztviselőt), vagy kormányzati szervet (tisztviselőt) a nemzeti bizottságok a demokratikus közvélemény országos szervén, az Országos Nemzeti Bizottságon keresztül befolyásolhatják, illetőleg elmozdíthatják oly módon, hogy megkeresésükre az Országos Nemzeti Bizottság felhívja a kérdéses szerv (tisztviselő) legfelsőbb hatóságát (pl. az illetékes minisztériumot) a rendellenesség megszüntetésére. a. A nemzeti bizottságok viszonya a nemzetgyűléshez és a helyi önkormányzatokhoz. A nemzeti bizottságok „a demokratikus és hazafias erőket" fogják össze azáltal, hogy a demokrácia élet-halál küzdelmében megpróbált Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjait is egyesítik magukban. A nemzeti bizottságok a fiatal demokrácia önvédelmi szervei. Ezért most még nem az egész népet, hanem annak csak demokratikus rétegeit képviselik, míg a nemzetgyűlésben és a helyi önkormányzatokban a nép minden tagja, esetleg nem demokratikus elemei is képviseltethetik magukat. A nemzeti bizottságokra mindaddig szükség van, amíg a nép túlnyomó része őszintén demokrata nem lesz. Addig azonban a nemzeti bizottságok a nemzetgyűlésben és a helyi önkormányzatokban biztosított politikai szabadsággal esetleg visszaélő, s így a fiatal demokrácia szempontjából nemkívánatos elemek ellenőrzésére szolgálnak.