A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

SZIMÉLY KÁROLY: Általános értelmű Pantheont vagy az újabban mártírhalált haltak részére szólót? ELNÖK: Kifejezetten mártíroké legyen. SZIMÉLY KÁROLY: Ezen felül a bírálóbizottságban szó volt arról, ki tekintendő mártírnak? Az 1919 óta elhaltak vagy pedig a régebbi mártírok is? ELNÖK: Majd a politikai pártok eldöntik, hogy kiket vegyünk fel oda. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság tudomásul veszi a Pantheonpályázat elbírálására kiküldött albizottság jelentését és úgy határoz, hogy az emlékmű a Vérmezőn állíttass ék fel. [XLI/3.-1946. BNB.]

9 ELNÖK: Még Széli bizottsági tag úrnak van jelentése. SZÉLL JENŐ: Tisztelt Nemzeti Bizottság! Ha már itt felvetődött az a kérdés, hogy előnyös volna-e egyéb szempontokból a Vérmezőre tenni a márítrok emlékművét, a Pantheont, legyen szabad megemlítenem, hogy ebben is kifejezésre jut az az álláspont, hogy a fiatal magyar köztársaság a magyar múlt tradícióiban, a magyar köztársaság, a magyar haladás tradícióiban keresi a maga őseit és ott akarja leszögezni a maga ideáljait, ami különösen nagy jelentőségű akkor, amikor közeledünk a mi köztársaságunk eszmei ősének, az 1848-49-es időknek a megünnepléséhez, a második szabad március 15-e megünnepléséhez. Azt hiszem, hogy a március 15-i ünnepségek méltó vezetői és rendezői az egész országban mindenütt a nemzeti bizottságok kell hogy legyenek. Ezért azt a javaslatot terjeszteném a Budapesti Nemzeti Bizottság elé, hogy bízza meg a főtitkár urat, lépjen érintkezésbe az összes hivatalokkal és számításba jöhető öszszes ifjúsági szervezetekkel s készítse elő a budapesti március 15-i ünnepséget. (Helyeslés.) Ne felejtsük el, hogy rövid két esztendő választ el minket a 100 esztendős jubileumtól, amelyet már egy megerősödött és minden ízében demokratikus magyar köztársaságnak kell majd megünnepelnie.

10 Ezért kívánatosnak tartjuk, hogy a hátralevő két március 15-e is mind impozánsabb, mind hatalmasabb és mind erősebb felvonulása legyen a demokratikus erőknek. Ezzel kapcsolatos a második javaslatom. Mi mindnyájan ismerjük az 1942-es függetlenségi mozgalmakban született Petőfi jelvényt, amely akkor a Történelmi Emlékbizottság kezdeményezésére született. Röviden azt a javaslatot vagyok bátor a Nemzeti Bizottság elé terjeszteni, hogy forduljon az összes Függetlenségi Frontba tömörült párthoz és javasolja, hogy a március 15-i ünnepségek alkalmával az összes demokratikus pártok, azok, amelyek a Függetlenségi Frontba tömörültek, fogadják el hivatalos március 15-i jelvényül ezt a közismert 1848-as Petőfi jelvényt. (Helyeslés.) ELNÖK: Van valakinek ehhez hozzászólása? (Nincs.) Ha nincsen javaslat, határozatilag kimondom, hogy a javaslatot a bizottság elfogadta és a titkárságot felkéri, hogy készítse elő a jelvény kérdését. ROSTA LÁSZLÓ h. tanácsnok: A jelvénykérdés már folyamatban is van. Ez nem olyan egyszerű kérdés. A pártokkal már megbeszéltük az egységárakat. 2250 pengővel emelték. Tegnap még 5000 pengő volt, ma már 7250-re emelke-