A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
dett. A szakszervezet jelenlevő képviselőjétől konkrét választ kérünk az ebben a kérdésben már feltett kérdésre. VÉRTES GYÖRGY: A következő elnökségi ülésen megadjuk a választ. ROSTA LÁSZLÓ: Mikor lesz az? VÉRTES GYÖRGY: Holnap! Hétfő reggelre konkrétan válaszolunk. ROSTA LSZLÓ: Jó, helyes! ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság elhatározza, hogy a március 15-i ünnepségek alkalmából Petőfi jelvényt bocsát ki. [XLI/4.-1946. BNB.] Elnök: Mielőtt az ülést bezárnám, az volna tiszteletteljes javaslatom, hogy szólítsuk fel úgy a Nemzeti Parasztpárt igen tisztelt tagjait, mint a Kisgazda Párt mélyen tisztelt tagjait, hogy a legközelebbi ülésre feltétlenül jöjjenek el, illetve a pártok értesítik ezeket, hogy tagjaik a mai ülésre nem jöttek el, noha a Nemzeti Bizottságra még igen nagy feladat vár és nem történhetik meg az, hogy ellaposíttassék a bizottság ülése. (Helyeslés.) Másik rész, amit tudomásul kell adnom, az ülés után, ha a bizottság tagjai érdeklődnek a tervek iránt, akkor Szimély főtanácsos úr ismertetni fogja azokat. Köszönöm szíves türelmüket és az ülést berekesztem. Tisztázat 1. Kossá István nemzeti bizottsági tagságáról még 1945. augusztus 31-én lemondott, s ezúttal közölte, hogy helyére a Szakszervezeti Tanács Vértes Györgyöt delegálta. Vértes György (1902) mérnök, újságíró. 1929-től a KMP tagja, 1936-1937-ben a Gondolat című folyóirat szerkesztője. 1937-ben letartóztatták, négy évet töltött börtönben. 1944ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után a Szakszervezeti Tanács sajtóosztályának vezetője, a Szakszervezeti Közlöny szerkesztője, 1946-tól a Fórum című folyóirat egyik szerkesztője; a BNB tagja. - Nyugdíjas, a Hazafias Népfront II. ker. Bizottságának tagja, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. 2. A törvényhatósági bizottság 1946. február 12-én Budapest felszabadulásának egyéves évfordulója alkalmából díszközgyűlést tartott. Megjelent az országgyűlés elnöke, a kormány tagjai, Pest megye főispánja. Szakasits Árpád megnyitó beszéde után Kővágó József polgármester, majd a pártok képviseletében Bródy Ernő, Farkas Ferenc, Katona Jenő, Kossá István, Miliők Sándor és Varga László szólalt fel. A díszközgyűlés Kossá István javaslatára utasította a polgármestert, hogy méltó formában örökíttesse meg a főváros felszabadítása során meggyilkolt szovjet parlamenterek emlékét. A polgármester javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a főváros küldöttsége a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének egy a felszabadítást ábrázoló festményt, Puskin, Schoenfeld és Gascoigne követnek egy-egy emlékalbumot nyújt át, a Hidegkúti út nevét „A Vörös Hadsereg útja" névre javasolja megváltoztatni, s javasolja a Maglódi úti kórház Bajcsy-Zsilinszky Endréről való elnevezését. A díszközgyűlést a Gellért-szálló kupolatermében fogadás követte, amelyen a polgármester kiosztotta a főváros felszabadulása emlékére létesített szabadságdíjakat. Díjat kapott többek között Bajor Gizi, Bernáth Aurél, Darvas József, Ferenczy Béni, Kadosa Pál, Kassák Lajos, Kovács Imre, Lestyán Sándor, Lukács György, Parragi György és Száva István. 3. 1946 elején nagyarányú paraszti tömegmozgalom bontakozott ki „Földet vissza nem adunk" jelszóval. Az ország minden részéből küldöttségek keresték fel a munkáspártokat, a kormányt és követelték a reakció támadásának visszaverését. Február 1-én került sor a köztársaság kikiáltására, s ezt követően az új kormány megalakítására. Február 10-én Mindszenty beszéde után a körúton egy Szálasit és Mindszentyt éltető csoport vonult fel, február 13-án erre válaszul 300 000 budapesti munkás tömegsztrájkkal fejezte ki tiltakozását. Februárban tiltakozó tüntetések kezdődtek a közigazgatásban megbúvó reakciós tisztviselők ellen. 17 A Budapesti Nemzeti Bizottság 247
