A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

határozott módon a díjak kiosztását. Javasolta azonban hat terv szerzőjének költ­ségmegtérítés címén jutalomban való részesítését. Jutalmak gyanánt a kitűzött pá­lyadíjak együttes összegének egyhatodát javasolta megállapítani. A jutalomra ja­vasolt hat terv a következő volt: Gephardt Béla, Gregerssen Hugó és Wanne­macher Fábián közös terve, dr. Kiss Tibor, Kozma Lajos, Korner József és Pfandl Egon tervei. A bizottság véleménye szerint valamennyi terv között elhelyezésileg legművé­szibb Pfandl Egon gellérthegyi megoldást tartalmazó terve, de ez tömegek és felvo­nulások számára alkalmatlannak látszik. Erre sokkal jobban megfelel a Vérmező. A bizottság a feladat végleges megoldása érdekében új tervpályázat kiírását tartja szükségesnek. Az újabb tervpályázat azonban már előre kiválasztott hely­hez legyen kötött és az emlékmű célját illetően részletesebb körülírást adjon. A bí­rálóbizottság ezt a javaslatot teszi és ezért szükség volna arra, hogy a Nemzeti Bizottság ebben a kérdésben állást foglaljon, mégpedig elsősorban abban, hogy a hely kijelölését fixírozza. A hely fixírozásának módja az volna, hogy a Nemzeti Bizottság írjon át a fővároshoz a saját javaslatával ezt megtoldva és városrendezési, valamint városfej­lesztési szempontból a hely végleges lekötését azután a főváros a Közmunkák Ta­nácsával történő megállapodás és jóváhagyás után fixírozná. Ez volna a bíráló­bizottság javaslata és ehhez kérnék hozzájárulást. (Helyeslés.) Különben itt van­nak a rajzok, ismertessem őket? (Nem kell.) ZENTAI VILMOS: Tisztelt Nemzeti Bizottság! Csak egy kérdésem volna: nem tudom, hogy a bírálóbizottság a helyek megválasztásánál tudomással bírt-e arról, hogy a Gellérthegy tetején hatalmas nagy szovjet emlékmű készül? SZIMÉLY KÁROLY: Ez még októberi pályázat, amikor még az ügy nem volt olyan előrehaladott stádiumban, mint most. ELNÖK: Nem javasolják! ZENTAI VILMOS: Fix elhatározás a gellérthegyi emlékmű. Itt ez nem jö­het figyelembe. ELNÖK: Azt hiszem, leghelyesebb, ha állást foglalunk a terveket illetőleg és az új pályázat kiírása annak megállapításával történnék, hogy a Vérmezőt tart­juk a legalkalmasabbnak a felvetett területek közül. Ha a Vérmezőt nézzük, lát­hatjuk, hogy egyik sem olyan alkalmas, mint éppen a Vérmező. A Vérmezőnek még egyéb jelentősége is van. A legokosabb, ha tényleg odavisszük. Ha ilyen irá­nyú határozatot hoznánk, az természetesen azzal történnék, hogy a régebbieket a tervpályázat kiírásánál mutassák be a Nemzeti Bizottság titkárságánál. Mielőbb történjék meg a tervpályázat kiírása, hogy a legközelebbi időkben látni lehessen a terveket. Igaz, hogy itt megnéztük egyik-másik pályázatot és láthattuk, hogy milyen elfogadható elgondolás van, de ebben a kérdésben talán célszerű volna bírálóbizottság kiküldése. SZIMÉLY KÁROLY: A bírálóbizottság csak arra vonatkozóan volt ki­küldve, hogy ha fodrozódik a hely és biztos alapelvek lesznek, akkor a bíráló­bizottság kidolgozza a részletes javaslatot. ELNÖK: Most még abban a kérdésben is dönteni kell - mint látom, a bí­rálóbizottságnak problémája volt ez -, vajon csak az eddig meghalt mártírok­nak legyen Pantheonja, vagy a nemzet összes nagyjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents