A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
rehaíó gazdasági intézkedéseket tett. Ugyanígy bizalommal viseltetik a Budapesti Nemzeti Bizottság Nagy Ferenc kormánya iránt is, a miniszterelnöknek a Nemzetgyűlés előtt elhangzott programja alapján. Megállapítja azonban, hogy a leghelyesebben elgondolt, legjobb szándékú kormányprogram és a legmélyrehatóbb rendelkezések is papíron maradnak, ha a végrehajtás elsikkad a közigazgatási apparátus nemtörődömségén, vagy egyenes rosszindulatán. Megállapítja a Budapesti Nemzeti Bizottság azt is, hogy a háborúdúlás és a háborúvesztés örökségével induló magyar köztársaság nincs abban a helyzetben, hogy a jelenlegi sokszorosan túlméretezett közigazgatási apparátus terheit tovább hordozza. Tarthatatlan állapot az is, hogy a jelenlegi megkisebbedett Magyarország nagyobb számú köztisztviselőt tartson el, mint a háború alatti már akkor is közigazgatásilag túlméretezett időkben. Nem tartható fenn az az állapot, hogy több köztisztviselőt fizessünk, mint amennyi a javakat előállító ipari munkások száma. Megállapítja a Budapesti Nemzeti Bizottság, hogy úgy az állami, mint a községi tisztviselői kar megtisztítására irányuló kísérletek a múltban, az igazolóbizottságok eredménytelen működése folytán, kudarcba fúltak. A Budapesti Nemzeti Bizottság felhívja tehát a kormány figyelmét, hogy az ország jelenlegi katasztrofális gazdasági helyzetében nem lehet tovább várakozni a közigazgatási apparátus leépítése kérdésében. Ezen leépítésnek gyökeresnek kell lennie és el kell távolítani a közigazgatásból mindazokat, akik a demokratikus magyar köztársaság ellenségei. Feltétlenül szükséges, hogy ebben a nagy jelentőségű kérdésben a magyar demokrácia eddig is olyan nagy fontosságú munkát végző népi szervei, mint a nemzeti bizottságok, szavukat hallathassák. Feltétlenül szükségesnek tartja a Budapesti Nemzeti Bizottság végül azt, hogy az államapparátus leépítését és megtisztítását végző szervben az állam képviselői mellett a munkásság képviselője, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (Szakszervezeti Tanácsa) is helyet foglaljon." Tisztelt Nemzeti Bizottság! Bennünket nemcsak az előrelátásunk késztetett arra, hogy ezt a határozati javaslatot előterjesszük, hanem az is, hogy az ország több részéből - nagyüzemekből, gyárakból és hivatalokból - érkeznek hozzánk hasonló kérések, amelyekben felszólítanak bennünket arra, hogy a nemzeti bizottságban ilyen és ehhez hasonló határozati javaslatokat előterjesszünk, illetve ezeket képviseljük. Engedtessék meg nekem, hogy két ilyen feliratot, amely határozati javaslat formájában hozzánk érkezett, röviden ismertessek. (Olvassa:) „Határozati javaslat. F. hó 12-én a következő határozatot hozta a Központi Pályafenntartási Műhely munkássága: Országunk óriási tehertétele a közigazgatásban tapasztalható túlzsúfoltság. Ma minden munkásra két, közigazgatásban levő tisztviselő esik. 1938. évben 110 000 - ma 216 000 köztisztviselő van, ezenfelül 190 000 nyugdíjas. Ezt a tehertételt fenntartani nem tudjuk, de nem is akarjuk. Követeljük a szabotáló és reakciós közigazgatási tisztviselők eltávolítását. A fenti határozatot elfogadta: a Közp. Pft. műhely összes munkássága. Aláírások." A következő határozati javaslatot a Magyar Vegyipari és Papírneműgyár Rt. munkássága terjesztette elő, ugyancsak hasonló kéréssel, amelyet vagyok bátor a Nemzeti Bizottság elé terjeszteni. Ezek után kérem a tiszteit Nemzeti Bizottságot, szíveskedjék javaslatomat elfogadni.
