A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

megpróbáltatott városnak a falai között, mintha számonkérni valójuk lehetne a demokráciától, úgy járnak-kelnek s úgy élnek ebben a városban, mintha megnyertük volna a háborút, s mintha kiveszett volna belőlük a felelősségnek s a lelkiismeretnek utolsó szikrája is. Kétféle erkölcsi és szellemi magatartással találkozunk most ebben a csonka, meggyalázott és csúf omladékok sebeit viselő metropolisban. A hídépítők, a romokat eltakarító tervező, építő, életet alkotó, szervező és rendet teremtő fizikai és szellemi munkások emelkedett erkölcsi és szellemi magatartásával, amelyből csak úgy sugárzik a heroizmus, a hit, az új szabad és fényes jövőjű Magyarországba vetett hit. És találkozunk a láncolok, feketézők, harácsolok, a rongyemberek és rongymagyarok, a politika feketepiacán láncolok, a suttogó hazaárulók (Ügy van! Ügy van!), az ország vérével spekulálók, a konspirálók és a báránybőrbe bújt farkasok erkölcsi és szellemi magatartásával. Ezen évfordulón meg kell mondanunk félreérthetetlenül és világosan: a Budapesti Nemzeti Bizottságnak és az ország valamennyi nemzeti bizottságának újra sorompóba kell lépnie, hogy a közös munka, a jövőbe vetett hit, a szabadság és a demokrácia szellemét fölszítsa, a kóbor lelkeket hadirendbe állítsa, a kétkedőket meghódítsa, a lomhákat munkára serkentse, a lelki és szellemi egységet helyreállítsa és kiűzze a városokból és falvakból a tagadás ocsmány és kártékony szellemét és őrizze keményen, fáradhatatlanul és biztos kézzel az új magyar demokrácia szellemi és anyagi értékeit, fórumait és intézményeit. Ez a jubileum legyen kezdete egy új szellemi, erkölcsi és politikai hadjáratnak a reakció, az egységbontás, a lomhaság, a fegyelmezetlenség, a korrupció és nemzeti létünket fenyegető politikai konspirációk és kalandorságok ellen. A Budapesti Nemzeti Bizottság álljon az élére ennek a hadjáratnak. Mozgósítsa a kerületi nemzeti bizottságokat; induljon meg újra a munka és a harc, hogy az egész magyar társadalom végre tudatára ébredjen annak, hogy a magyar történelemnek olyan korszakához érkeztünk, amikor mindent megnyerhetünk és sok mindent elveszíthetünk. A magyar nemzeti élet jövendőjét a tények csillagképeinek konstellációja reményteljesnek mutatja: hárommillió hold bevetett földben érik a kenyerünk, iparunk kezd lábraállni, a termelés tempója fokozódik, kilátásos gazdasági és kereskedelmi tárgyalások indulnak számos országgal, hírünk javul a külföldön, bizalom gerjed irányunkban, diplomáciai kapcsolataink szinte napról-napra bővülnek s talán mire a kenyerünk megérik, megérik a békénk is. Béke - kenyér - munka: a magyar jövendő nem kilátástalan! Megengedhető-e, hogy ezt a konstellációt gonosz, lelkiismeretlen vagy őrült kezek összekuszálják? Megengedhetjük-e, hogy megrontsák békénk kilátásait? Mert ne felejtsük: azok a hatalmak, amelyektől jövendő sorsunk függ, a magyar demokráciára, a magyar közéletre, munkánkra és erkölcsi magatartásunkra szegzik szemüket és annál több jóakaratot, bizalmat, megértést és segítséget kapunk tőlük, minél tisztább és szilárdabb lesz demokráciánk, minél határozottabban és könyörtelenebbül szállunk szembe a reakcióval s minél buzgóbban munkálkodunk azon, hogy gazdasági és pénzügyi helyzetünket rendbehozzuk. Nemcsak mi akarunk békét, Európa és az egész világ minden népe is békét