A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

június 8-i Magyar Nemzetben „Az igazságügyminisztérium és a magánalkalmazottak igazolása ügyében" címen cikk jelent meg azzal a megállapítással, hogy azok az igazolóbizottságok, amelyek magánvállalatoknál dolgoznak és működnek, törvényellenesek, minden jogszabály nélkül működnek. Ezzel az üggyel kapcsolatban legalább 20-25 telefont kapott, amelyek során az igazolóbizottsági elnökök panaszkodtak amiatt, hogy egyesek egyenesen kivonják magukat a cikkre való utalással az igazolás alól. Egyenesen megvádolják e bizottságokat, ezenkívül a BNB-t is, hogy rosszul intézik az ügyeket, a reakció szellemét követik, de ezt a logikát nem tudja megérteni. A választ erre nézve átadja a BNB titkárának, melynek szövege a következő: „A Magyar Nemzet június 8-i számában a magánvállalati igazolások tárgyában kiadandó rendelettel kapcsolatban » illetékes helyről « nyert értesülést közöl azzal összefüggően, hogy az egyik reggeli lap kifogásolta az igazságügyminiszter késedelmes intézkedését. Ez a körülmény olyan beállításban tárgyalja a kérdést, amely arra alkalmas, hogy e tárgykörben már működő igazolóbizottságok tekintélyét aláássa és munkáját lehetetlenné tegye. A közlemény tendenciája ugyanis kétségtelenül az, hogy ezeknek a bizottságoknak a megalakulása és működése jogszabályellenes. De a közlemény - habár közvetve - a Budapesti Nemzeti Bizottsággal is szembehelyezkedik. Mindezekre tekintettel feltétlenül válaszolni kellene! A válaszban a következőkkel kellene foglalkozni: 1. Tény, hogy a szóbanforgó rendelet még Debrecenben elkészült és a minisztertanács azt elfogadta. Minthogy a közzététel ennek ellenére elmaradt, ezt a Budapesti Nemzeti Bizottság az igazságügyminisztériumban ismételten megsürgette. Hetekkel ezelőtt ilyen értelemben hivatalos átiratot is intézett az igazságügyminiszterhez. Részben ezen sürgetések hatása alatt az igazságügy minisztériumban - figyelemmel arra, hogy a régebbi rendeletnek a szövegét nem találták meg hozzákezdtek a rendelet újabb megszövegezéséhez. Az igazságügyminisztériumban tehát tudják, hogy az első szöveg nem jelent meg. 2. A Budapesti Nemzeti Bizottság, amikor az igazságügyminiszternél a rendelet megjelenését szorgalmazta - éppen a rendkívül sürgősségre tekintettel -, egyidejűleg úgy határozott, hogy a rendelet megjelenéséig a magánalkalmazottak körében a közalkalmazottakra kiadott rendeletet alkalmazzák értelemszerűen a bizottságok és folytatják működésüket. Ezen határozat alapján a Budapesti Nemzeti Bizottság küldte és küldi ki a magánalkalmazottak ügyében eljáró bizottságokat -, ugyanolyan módon, mint a közalkalmazottak bizottságait. Ezek a bizottságok tehát a Budapesti Nemzeti Bizottság határozata szerint alakultak meg és dolgoznak. Ezt a határozatát pedig indokolja, hogy a fasisztáknak a magángazdálkodás köréből való eltávolítása olyan közérdekű feladat, amely nem tűrt és nem tűr halasztást. A fasiszták eltávolításának ügye pedig feltétlenül késedelmet szenvedett a rendelet hiánya miatt, de még jelentékenyebb késedelmet szenvedett volna akkor, ha a bizottságok a Budapesti Nemzeti Bizottság határozata ellenére vártak volna működésük megkezdésével a máig sem megjelent rendelet megszületéséig. Ezért a késedelemért tehát éppen nem az igazolóbizottságokat és nem a Budapesti Nemzeti Bizottságot terheli a felelősség.