A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

Szerkesztői tájékoztató

SZERKESZTŐI TÁJÉKOZTATÓ Budapest Főváros Levéltára hazánk felszabadulásának 30. és a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából közreadja a Budapesti Nemzeti Bizottság (BNB), a főváros felszabadulás utáni legjelentősebb népi szervének működését legösszefoglalóbban bemutató és szinte teljesnek mondható irategyüttesét, a BNB üléseinek jegyzőkönyveit. A jegyzőkönyv szó használata nem pontos, mert a BNB - illetve annak szűkebb bizottsága, az úgynevezett ötös bizottság - üléseiről 1945. március 28-a előtt nem készült teljes, a vitát is rögzítő jegyzőkönyv. Az 1945. január 21 és március 28 között megtartott négy teljes, úgynevezett plenáris ülésről semmiféle jegyzőkönyv nem maradt fenn, ezekről az ülésekről, illetve az ezeken hozott határozatokról az 1945. június második felében „A Budapesti Nemzeti Bizottság Határozatai" címmel nyomtatásban megjelent és fennmaradt kiadvány alapján tudunk beszámolni. Ez a kiadvány csak a megjelenéskor még érvényben levő határozatokat tartalmazza, ezért Függelékben (I.) közreadjuk a négy teljes ülésről a sajtóban megjelent tudósítást, amelyek részletesebben ismertetik az ott történteket. Az 1945. január vége és március 28-a közötti időszakban a BNB érdemi munkája elsősorban a január 27-én kiküldött ötös bizottságra hárult. (A BNB megalakulásának első napjától működött egy szűkebb testület és bár a korabeli sajtó szerint minden délben ülést tartott, ezekről azonban semmiféle írásos nyom nem maradt fenn.) Az ötös bizottság - mint ez az ülési jegyzőkönyvek számozásából kitűnik - összesen tizenkilenc ülést tartott. Ezek közül tizenötről adunk közre jegyzőkönyvet, négyről ugyancsak a nyomtatásban megjelent határozatok állnak rendelkezésünkre. A jegyzőkönyvek igen szűkszavúak, mindössze az ülés időpontját, a megjelentek nevét rögzítik, a vita helyett ugyancsak a határozatokat tartalmazzák. Az ötös bizottság a négy koalíciós párt és a szakszervezetek nem állandó képviselőiből állt, az üléseken rendszeresen részt vettek a polgármester és az alpolgármesterek. Az ötös bizottság és egyben a BNB főtitkára február 5-ig dr. Gulácsy György (FKP) volt, aki később mint jegyzőkönyvvezető továbbra is részt vett az üléseken, a főtitkári tisztséget március 28-ig Farkas Ferenc, az NPP egyik vezetője töltötte be, őt Kállai Gyula követte. A főtitkár vezette egyben a BNB titkári apparátusát is, amely az Ötös bizottság üléseinek előkészítését, a határozatok végrehajtását stb. végezte. A titkári hivatal létszáma február második felében 24 főből állt.